Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

III. Dokumentumok a város politikatörténetéből 1919-1939 - 1. Zalaegerszeg, 1919. Vigyázzatok az újsággal! Sajtóröpirat

bíró megütött „Templom és korcsma” címen: ez a hang a magyar sajtóban régóta nem ismeretlen; ez a hang csak kópia, kópiája annak a magyar sajtónak, amely alávaló nyíltsággal ki merte mondani: „A korcsma méltó társa a templomnak.” Az Isten házát, imádságunk hajlékát, ím, egyenlővé teszik a borgőzős mámor, a részegség, káromkodás bűntanyájával. Szerintük az Evangélium, az Egyház tanítása népbutítás. De ezentúl „templom és korcsma a múlt szomorú emlékeihez fognak tartozni.” Ez a sajtó áhította tehát templomaink eltűnését, luteránusok-, reformátusok-, katolikusokét egyaránt, de a zsinagógák megszűnéséről - érdekes - nem ábrándozik.

Sok jó, sok közönyös szülő megrendült, mikor a hittant eltörölték, mikor helyébe kommunista káté jött, amikor nem engedték Jézushoz menni a kisdedeket. Pedig rég elhintett eszmék diadalmaskodtak megint, csak a sajtó, az újságok ereje volt évtizedeken keresztül Kunfi pionírja. A szalonlap, a Pesti Hírlap már 8 évvel Kunfi Zsig- mond előtt 1911. dec. 25-én nekiront a gimnáziumok hitvallásos szellemének. „Miniszteri rendelettel kellene - írja - betiltani a szépen hangzó, de erkölcsi romlást okozó (!) fakultatív vallási gyakorlatokat is.” És mikor Kunfi mozog már az idei februárban, a Pesti Hírlap szinte kibátorítja a hitetlen gátra, beharangoz [sic!] : „Ki a hittannal az iskolából, mert a hittan nyilvánvaló hazugságot önt a gyermekbe.” (V. ö. a P. H. összes februári számait.)

Hogy felsikoltottak akkor az édesanyák, mint a betlehemi anyák Heródes tőrére. És talán Heródes a tőrrel megint közel jár a beeresztett Pesti Hírlap és társai gúnyájában.

Tárcákban, regényekben, szerkesztői üzenetekben tervszerű hadjárat folyik a dogmák ellen. Nem volt keresztény tan, amelyen ne mulattak, ne szellemeskedtek volna. A gúny választóvízével öntötték le s tették nevetségessé a gondviselésben való hitet, az imát, a gyónást, a misét, a szentséget, a Máriakultuszt, - írja Kálvintéri híres röpiratában.166

A Pesti Hírlap, Világ, Pesti Napló, Est, Nap, Friss Újság, Kis Újság, Népszava, Nyugat, Huszadik Század stb. szerint Jézus Krisztus, szentségek, Anyaszentegyház, - mind hazugság. Éppen ezért a Fé166 Kálvintéri, vagyis Bangha Béla páter, jezsuita szerzetes, a politikai katolicizmus Prohászka Ottokár melletti, másik legnagyobb alakja.

133