Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 6. Az 1939. évi választások
műit vagy jelentős számú polgárság), sem lendületes gazdasági fejlődés nem adott alapot. Megyeszékhely rangját még egy speciális körülmény is garantálta: a 18-19. században a megye politikai elitjét alkotó középbirtokos nemesség éppen a zalaegerszegi járásban tömörült a legnagyobb arányban, s számukra a legelérhetőbb helynek Zalaegerszeg bizonyult. Ettől kezdve a főként kézművesek és földművesek lakta kisváros elkezdett kiegészülni a beköltöző nemességgel, amely házakat építtetett vagy vásárolt. Egyre nagyobb arányt képviseltek a tisztviselők és hivatalnokok, akik a különböző intézményekben dolgoztak, s a legfontosabb fogyasztópiacot biztosították a gazdálkodóknak és a kisiparosoknak. Végül a népesség kiegészült a beköltöző zsidó kereskedőkkel, akik a város területén nyitottak üzletet, majd végleg megtelepedve elsősorban a kereskedők, kisebb részben az iparosok, később az értelmiségiek sorát gyarapították. Bár közülük többen a nagyobb hasznot hajtó kereskedés révén jómódúvá váltak, jelentősebb ipari vállalkozásba - ahogy azt az ország más részein láthatjuk a dualizmus korában - nem fogtak. Az 1920-as évek elejétől a város megkísérelt lassú modernizációs pályára állni, elsősorban ambiciózus polgármesterének köszönhetően. A lehetőségei azonban rendkívül korlátozottak voltak, a legnagyobb gondot a város kis népességszáma és falusi térségének igen korlátozott vásárlóereje jelentette, melyek szűk fogyasztópiaccal a gazdasági beruházások gátját képezték. Hasonló gondot jelentett a közlekedési infrastruktúra elmaradott volta, s nemcsak a vasúti fővonal hiánya, hanem a közúthálózat elmaradottsága, hiszen az aprófalvakhoz vezető utak igen rossz állapotúak, sőt az év egy részében járhatatlanok is voltak. Ugyancsak súlyos problémát jelentett a tőkehiány, amely a vállalkozások megerősödését gátolta. Mindennek ellenére a korszak első felében a város jelentős változáson ment keresztül, az eredmények egy részét azonban elsöpörte a gazdasági világválság, s a település megrekedt a fejlődésben. Tekintsünk azonban pozitívan ezekre a folyamatokra, és - Sebők Samu zalaegerszegi tanár szavaival - ne maradiságnak, hanem „biztos irányban haladó eló'remenetelnek" lássuk, s akkor „megszilárdul bennünk a hit, hogy per aspera ugyan, de ad 124
