Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 6. Az 1939. évi választások

ebben hittek a keresztény középosztály és kispolgárság egyes csoportjai is, melyek nagyobb arányban nem támogatták a nyilasokat.148 A szélsőjobboldali alternatíva felé fordulásuk egy számarányán jóval túlmutató bázist jelenthetett a nyilasok számára, hiszen ezek a korabeli magyar társadalomban komoly presztízzsel bíró rétegek voltak. 1937-től kezdve indult meg körükben az áramlás a szélsőjobboldal felé, táboruk 1939-ig folyamatosan növekedett, tendenciáját az európai politikai változások is döntő módon segítették elő.

A Gömböst követő Darányi-kormány tevékenységét a kétarcúság jellemezte a szélsőjobboldallal szembeni fellépést illetően. Egyfelől céljának tekintette visszaszorításukat, de a nyílt konfrontációt egyre több tényező - például a nemzetközi politika változása - hátráltatta. Ezzel párhuzamosan egyre gyengültek azok az erők, amelyek hatásosan tudtak volna fellépni a szélsőjobboldallal szemben. A kormánypárton belül mind több képviselő szimpatizált a nyilasokkal,149 150 a kormányzat pedig újabb és újabb elemeket vett át követeléseikből - például a zsidókérdés kapcsán. Egy-egy erőteljesebb hatósági fellépést pedig mindig engedékenység követett, így alakíthatta újjá Hubay Kálmán a Nyilaskeresztes Pártot közvetlenül a választások előtt. Az egyre erőteljesebb jobbratolódást a mérsékelt konzervatív politikai elit is jól látta, 1939 elején ezért került sor kormányváltásra. A korábban angolszász orientációt valló Imrédy Béla már 1938 őszén olyan lépéseket tett, amelyek a kormány hatalmának kiterjesztését és diktatórikus, szélsőjobboldali fordulatot vetítettek előre.1'10 Háttérbe szorítását nem kis mértékben a származásáról szóló kompromittáló anyagok révén sikerült elérni, helyére 1939. február 16-én Teleki Pál került. Telekit nagy népszerűség övezte, azonban annak ellenére, hogy a társadalom különböző rétegei örömmel fogadták a személyét, nem volt könnyű helyzetben. Ezt Magyarország külpolitifegyeletnmel működnekJelentette a Bács-Bodrog vármegyei főispán 1937. január 4-én. MOL BM. rés. 1937-6-4007.

148 Vö. Lackó 1966. 61-62. p.

144 Szemléletes példát adnak erre Shvoy Kálmán naplóbejegyzései a kormánypárt „cs” csoportjáról, a nyilasokkal rokonszenvező képviselőkről. Shvoy 1983. 150. és a következő lapok.

150 Sipos 1999. 18-20. p.

115