Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 5. A nyilas mozgalom Zalaegerszegen
megszerzik a mandátumot.138 Ez a szándék ezúttal teljesen egybeesett a helyi zsidóság érdekeivel is, akik mindezt testközelbó'l látva továbbra is csak az államhatalom védelmében bízhattak. A kormány- párti jelölt támogatásával tulajdonképpen ezt a nézetüket fejezték ki. A zsidóság választói magatartásából a belpolitikai helyzet alakulása következtében adódott néhány érdekes fejlemény. A következő választáson, 1939-ben a zsidótörvény kapcsolódó rendelkezései a zsidóságot olyan feltételek elé állították, amelyeket a többségük nem tudott teljesíteni. Ebből következó'en legtöbben a választójogukat sem gyakorolhatták. A zsidótörvényeket megszavazó kormánypárti képviselők a törvények megalkotásakor bizonyára nem gondoltak arra, hogy ezekkel a törvényekkel és azokból fakadó rendeletekkel saját szavazóbázisukat gyengítik! Az olyan választási szituációkban ugyanis, amikor kormánypárti (akkor Magyar Élet Pártja) és nyilas jelölt áll egymással szemben, a zsidóság, legyen bár a kormánypárti jelölt személye bármilyen visszataszító, akkor is őt választották volna. A zalai választási kudarcot a nyilasok egyértelműen Tabódy Tibor főispán kíméletlen politikájának tulajdonították.139 A pártvezetőség szerint a megyéből több mandátumot is el lehetett volna hozni, ha nincs a közigazgatási nyomás. „A pártközpontban nyíltan hangoztatják, hogy a Tabóáy-féle erőszakért a zalai nyilasok százszorosán megfognak fizetni!” Kapta kézhez a főispán a választások után a figyelmeztetést a belügyminisztériumból.140 Összegezve tehát az 1935-ös parlamenti választás tapasztalatait, azt látjuk, hogy a zalaegerszegi választókerületben „kicsiben” nemcsak az országos nagypolitika játszódott le, hanem megmutatkozott 138 A megye másik három választókerületében, ahol nyilas jelöltek indultak, arányaikban még a zalaegerszeginél is jobb eredményeket értek el az első fordulókban, igaz azokban csupán két jelölt állt szemben egymással. 139 A választások után Zala megyében a Közigazgatási Bíróság két választás eredményét is megsemmisítette. A keszthelyi választókerületben induló Meizler Károly - ekkor még kereszténypárti, később nyilas - jelöltet a kormánypárti Oetl-Pálffy Dénessel szemben automatikusan képviselőnek nyilvánította, a pacsai kerületben pedig Bosnyák Andor panaszát elfogadva, a bíróság bizonyítottnak látta a hatósági beavatkozást. 140ZML IV. 401. b. 51/1935. Másolat a 6776/1935. VII. res. BM. iktatmányból. 111
