Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 5. A nyilas mozgalom Zalaegerszegen
téglagyár vezető tisztviselője volt. A szélsőjobboldalra szavazók - és ez érvényes a városban is - döntő többségükben a parasztság, illetve a hozzá hasonló életkörülmények között élő kisiparosok köréből került ki. A forrásból az sajnos nem derül ki, hogy az illető szavazó mekkora földbirtokkal rendelkezett, ezért azt nehéz pontosítani, hogy a parasztság melyik rétegéről is van szó. A számarány önmagában arra utal (és erre utal a kampány hangvétele, stílusa és tartalma is), hogy a szélsőjobboldal szimpatizánsai - ha nem is kizárólagosan - a törpebirtokos parasztság soraiból kerültek ki. De nem mondható ez kizárólagosnak, hiszen mint láttuk még a földbirtokosok körében is akadtak szavazóik, ill. néhány esetben a forrás „kisbirtokos”-ként jelölt meg személyeket, akik között szintén szép számmal akadtak szimpatizánsok.134 A másik választóvonal a városi és vidéki társadalom között húzódott. Ahogy láttuk a radikális ellenzéki párt mögött kizárólag a parasztság sorakozott föl. Ez a helyzet olyan mélységes elégedetlenséget és türelmetlenséget tár fel, amely szinte jelzés nélkül húzódott meg a társadalom mélyén, de már robbanással fenyegetett. A zalaegerszegi választókerületben 1920 óta eddig minden esetben kormánypárti jelöltet „választottak” meg. A parasztságnak, amely hiába várta képviselőitől sorsának jobbra fordulását, csupán az újra és újra elhangzó ígéretekkel kellett megelégednie. Ezúttal jelentős részük azt a politikai erőt választotta, amelyik a leggyorsabb és legegyszerűbb megoldást kínálta föl helyzetük javítására, egyben könnyen érthető választ adott arra, hogy mi az oka sanyarú életkörülményeiknek. A paraszti élet zártsága és konzervatív formái lehetővé tették azt is, hogy bűnbakként a zsidókat jelöljék meg, akiket mindig is kívülállónak és jövevénynek tekintettek. Ezzel élt vissza a nyilas párt, köny- nyen érthető, végletesen demagóg és primitív, de logikus formába öntve ideológiáját. Végezetül a választók politikai orientációjának elemzésekor megragadható még egy dimenzió, melyet eddig nem néztünk meg, lévén 134 így például Boncodfölde községben a szavazók között 14 „kisbirtokos”-t említ a névjegyzék, közülük hárman szavaztak Farkasra, egy Árvátfalvira, tízen ellenben Eitnerre. 108