Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 5. A nyilas mozgalom Zalaegerszegen

Zalaegerszeg Összes NÉP KGSZP Nyilas Kisiparos 199 140 31 370 Kisvállalkozó 18 10 2 30 Magántisztviselő 51 12 1 64 Munkás 159 102 30 291 Orvos 22 6 0 28 Tanár 59 11 0 70 Tisztviselő 228 34 0 262 Ügyvéd 13 11 2 26 Vállalkozó 119 28 3 150 Egyéb 34 5 3 42 Ismeretlen 182 96 43 321 Összes 2401 1194 194 3789 A fenti táblázat áttanulmányozásakor látható, hogy a kormánypárt legbiztosabb bázisa az állami alkalmazottak körében volt, hiszen mind a tisztviselők, de főképpen az altisztek döntő többsége szava­zott Arvátfalvira. A városban az előbbiek 87, az utóbbiak 89 %-a sza­vazott rá, vidéken az arányok még egyértelműbbek: 92 és 91 %. Egyetlen más társadalmi kategóriában sincs ehhez fogható egyönte­tűség. E körből csupán Farkas Tibor tudott néhány szavazatott kira­gadni, a szélsőjobboldalra pedig sem a városban, sem vidéken egyet­len tisztviselő sem szavazott. A kormánypárt bázisa emellett megfi­gyelhető még a középosztály más csoportjainál is: a vállalkozók és a magántisztviselők, valamint az értelmiség soraiban. Zalaegerszeg ese­tében a munkások között is nagy a kormánypárti jelölt fölénye, amely vélhetőleg párhuzamba állítható azzal, hogy a munkáltatók körében is ő a legnépszerűbb. Ezzel szemben a városban lakó földművesek szavazói magatartása hasonló falun élő társaikéhoz, körükben kevés­bé rokonszenves a kormánypárt. Gyakorlatilag látható mindebből, hogy a kormánypárti jelölt mögött egységesen sorakozott föl a városi és vidéki elit, illetve kisebb arányban a középosztály. Ezen belül az állami alkalmazottak mutatják a legnagyobb lojalitást, akik rendkívü­li hűséggel szinte kivétel nélkül ide szavaztak. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom