Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 5. A nyilas mozgalom Zalaegerszegen
leg a végeredményének megfelelő arányokat ért el a városban (31,5%) és a falun (27,6%) is, ezzel szemben Eitner Sándor a városi szavazatoknak mindössze 5 %-át kapta, tehát az ő szavazóbázisa szinte teljes egészében a falusi lakosságból tevődött össze. A szélsőjobboldal bázisa tehát kizárólagosan az agrárnépesség köréből került ki. A 4. táblázat ugyanezt a kérdést vizsgálja más aspektusból, a saját szavazatok város-falu megoszlását. Ehhez tudni kell, hogy az érvényes voksok 23,6 %-át adták le a városban és 76,4 %-át falun. Az újabb számok megerősíti a fenti tendenciákat, a szélsőjobboldali jelölt esetében látható, hogy összes szavazója közül mindössze 3,6 % került ki a városból, szavazóinak 96,4 %-a falusi volt. A legegyenletesebb ezúttal is Farkas szavazóinak megoszlása, ő közel olyan arányban nyert városban és falun szavazatokat, amilyen arányban azok megoszlottak. Árvátfalvi esetében pedig ismét látható a városi dominancia. 14. táblázat: A jelöltek saját szavazatainak megoszlása a városban és vidéken Árvátfalvi Farkas Eitner ß % fő % fő % Zalaegerszeg 2401 39,8 1194 26,0 194 3,6 Vidék 3630 60,2 3391 74,0 5256 96,4 Összes 6031 100,0 4585 100,0 5450 100,0 A 15. és 16. táblázat a pótválasztás adatait tartalmazza, Eitner Sándor kismértékben tudta növelni városi szavazói táborát, ugyanakkor mivel kevesebben mentek el szavazni, az arányok kicsit magasabbak. Az új városi szavazók nyilvánvalóan a kiesett Farkas Tibor támogatói voltak, ezek szerint olyanok, akik ellenzéki érzelműek voltak és nem voltak válogatósak a másik jelölt személyét illetően. 104
