Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 3. Az uradalom majorsági gazdálkodásából, terményei eladásából származó bevételei
ve tinókat magába foglaló állománnyal az uradalom célja elsősorban nem a kereskedés volt, hanem a megnövekedett allodiális gazdaság kiszolgálása.218 A juhok és a szarvasmarhák mellett meg kell említeni még az uradalom sertésállományát is. A tanúkihallgatási jegyzó'könyvek egy-egy megjegyzéséből tudjuk, hogy Gál Gáspár idejétől az uradalomnak a juhok és a szarvasmarhák mellett már sertései is voltak.219 Az sem véletlen, hogy az uradalom már Szily püspöki székbe kerülésétől kezdve olyan következetesen próbálta az egerszegi erdők makktermését kisajátítani. Elgondolkodtató azonban, hogy mindennek ellenére az 1777 utáni megmaradt egerszegi uradalmi számadások miért nem foglalkoznak a sertésekkel. Nem is említik őket még 1801-ben és 1810-ben sem, amikor pedig a számadó részletesen felsorolta az uradalmi állatállományt. A kérdésre a püspök és az egerszegi számtartó, valamint a püspök és novai számtartója közötti 1782-es levélváltások adnak valószínűsíthető választ. Pintér Máté egerszegi számtartó 1782. november 7-i levelében arról számolt be Szily püspöknek, hogy a sertések szépen híznak, és még a kanász is arról dicsekszik, hogy szebb sertések a keze alatt még nem voltak, mint akkor. Majd hozzátette: Karácsony után egy-két hétig ott maradhatnak Egerszegen, mivel a makk egészséges és ép. Ugyanezen év december 20-án a püspök ezt írta a számtartónak: „írtam ugyan a minap novai számtartómnak, hogy miként az egerszegi erdőben lévő sertések nem híznának, azonnal három ölni valót fel- küldjön [Szombathelyre], húszat Novában megtartson, és ha Novában is makk elfogy annyit [azaz 20-at] öregestül s apróstul Sorki majoromba hajtassa, többit pedig mennél jobb áron lehet eladogassa. De minthogy említett 218 1786-ban is találkozunk az egerszegi uradalmi számadásban a városi csordásoknak kifizetett 1 Ft 95 dénárnyi összeggel, amelyet uraság 1 tehén, 3 borjú és 2 ökör, csordában való ó'rzéséért fizetett ki. Ezek a csordások azonban nem az uradalom alkalmazottjai voltak. Az uradalom csekély szarvasmarha állománya egy külön, erre a célra fizetett alkalmazott megbízását nem is tette szükségessé. A szarvasmarhák: igásökrök, tinók, tehenek körüli teendőeket a béresek is ellátták. 219 1777-es és az 1781-es tanúkihallgatási jegyzó'könyvek. (ZML Zeg. v. régi lt. No. 60., és No. 70.) 88
