Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 2. Az uradalom vásárokból, tizedekből és kilencedekből származó bevételei, majorsági gazdálkodása

minőségűeket adott cserébe. „Azelőtt a méltóságos uraságnak az egy rétjén kívül semminemű gazdasága nem volt, sem ökröket nem tartott, sem táblaföldjei mint most, nem voltak. ”162 A városiak ezen sérelmei azonban nem nyertek orvoslást, sőt Szily alatt űjra feltámadtak a régi konfliktusok. Bár úgy tűnik, hogy az uradalom olykor igyekezett némi kárpótlást is nyújtani. Az 1780-as évi számadás szerint például a számadó „Sveticsné asszony túl elfoglalt rétért a Szabadcsács mellett" 12 forintot fizetett ki.163 Az egerszegiek panaszát 1781-ben már az is tetézte, hogy Szily püspök idejében a városiaktól olyan földeket is elvettek, amelyeket a város irtatott.164 65

A majorsági földek növelésének másik módja az uradalom számára az elhagyatott területek mezőgazdasági termelés alá vonása volt. Az uradalom gazdálkodásában napirenden voltak az irtások. 1780-ban a „Vörösön lévő” irtásra az uradalom 109 Ft 50 dénárt fizetett ki. 1782 augusztus 7-án kelt levelében Szily püspök, miután kifejezte örömét a jó gabonatermést illetően, így utasította a számtartót: „Most csak azon légyen, hogy a földeknek számát tűrhető pénzen teendő irtás által, vagy pedig, ha jó módjával lehet, másoktul szerzendő szántóföldek által szaporíthassa ” Ugyanezen év november 2-án hasonló utasítást adott a számtartónak: „minden tehetséggel azon legyen Kend, hogy a szántóföldek jó módjával és kevés költséggel teendő irtás által szaporíttassanak ”16 3

Egerszeg esetében az allodiális földek növelése azért is különösen fontos volt a püspöknek, mert a városi lakosok kiváltságaik révén csak gabonatizeddel, és a hegyek utáni kilenceddel és tizeddel tartoztak a földesúrnak, ami önmagában nem jelentett nagy bevételt. Nagyon jól megvilágítja a helyzetet Szily püspöknek Pintér Mátéhoz intézett 1789-es levele, amikor a vármegye a császári hadsereg számára meghatározott mennyiségű gabona beszolgáltatását kérte tőle. Levelében a püspök ezt írta a számtartójának: „Csodálkozva értettettem [...] leveléből, hogy a n[emes] vármegye [...] őfelsége ármádájának számára éntőlem 293 1/2 mérő jószágot kér. [...] ha a vármegyének [..fa kivetésre a jobbá162 ZML Zeg. v. régi lt. No. 60.

IÍ>3SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1780.

164 ZML Zeg. v. régi lt. No. 70.

I65SzEK ős XXVII/alsó 1. p. „B” 2. Pintér Máté levele Szilyhez 1782. augusztus 7-án.

70