Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 2. Az uradalom vásárokból, tizedekből és kilencedekből származó bevételei, majorsági gazdálkodása
dából 36 forint 45 krajcár folyt be az uradalmi kasszába. 1810-ben azonban már a zalaszentgyörgyiek tizedváltsága szerepel a számadásban, amely 60 forintot tett ki, valamint az, hogy püspök a zalamind- szenti gabona- és báránytizedeket 60 forintért adta bérbe.114 * * * 118 * Míg a tizedárendából és megváltásból befolyt összeg jelentéktelennek mondható, addig a természetbeni tizedbevétel viszont kiszámíthatatlan volt. 1802-ben Prácsovich György tiszttartó Herzan bíboroshoz írt levelében arról panaszkodik, hogy a gabonatized silány és kevés volt, pedig magban az allodiális földeken több bevétele lesz 50 keresztből, mint a korábbi években 100 keresztből.155 Számottevőbb volt azonban az egerszegi határban lévő földeken termett gabonából szalmában beszedett tized, az egerszegi hegyeken termelt gabona- és zöldségfélékből beszolgáltatott kilenced és tized valamint az egerszegi hegyekről való bordézsma mennyisége. Ráadásul az uradalmi állattartásnak szüksége is volt erre a természetbeni tizedbevételre. Nem véletlen, hogy amikor 1840-ben a városiak azzal a kéréssel fordultak Bólé püspökhöz, hogy a gabonatizedet pénzben válthassák meg, a püspök azzal utasította el kérelmüket, hogy „mivel a zalaegerszegi uradalmi gazdaságnál a marhatartás e'rdemében szalmára szükség van, mind pedig más nyomós tekéntetnél fogva” a városiak kérését nem teljesítheti.156 Az uradalom tizedbevétele nem mindig ugyanazon falvakból származott. Egerszegen és Dobrogaszton kívül állandó volt a tized Zalamindszentről, Felső- és Alsóbagodról.157 Zalaszentgyörgy pedig tizedváltságot fizetett. De ezeken a településeken kívül az uradalmi gabonatized bevétel még más településekről is gyarapodhatott, így például 1786-ban Teskánd, Háshágy, Lövő és Cséb158 dézs- mája is ide került. A meglévő számadások adataiból megfigyelhető, hogy tizedgabo- na mennyisége és jelentősége lassan csökkent. A gabonadézsma ll4SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1780., 1781., 1801., 1810. ,MSzPL AC 1802. szeptember 2. 156 ZML Zeg. v. régi lt. No. 120. 1,7 Ma csak Bagód. Zalaegerszeg melletti település. 118 Teskánd, Háshágy (ma Zalaháshágy), Lövő (ma Zalalövő), Cséb (ma Zalacséb) Zala megyei települések. 68
