Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 1. A földesúr regálékból származó állandó jövedelmei
1810-ben pedig egy Cziller Áron nevű zsidó 112 forintot fizetett az uradalomnak a pálinkafűzés jogáért.103 Úgy tűnik azonban, hogy a pálinkaégetés kérdése annak árendá- lásával nem zárható le, ugyanis ez az által, hogy a városiak jogai az uradalom részéről nem lettek világosan szabályozva, a 19. század első felében visszatérő kérdés volt a város és az uradalom közötti pereskedésekben. Egy 1826-os űriszéki per alkalmával felvett bizonyságlevél szerint a városiak mind a kocsmáikban, mind pedig a házaiknál a pálinkával mindenkor szabadon kereskedtek.104 105 Az űriszék ennek ellenére kimondta, mivel a pálinkaégetés a földesúri jussokhoz tartozik, ezért, ha valamely városi pálinkát égetni és árulni akar, akkor az ezért fizessen meghatározott összegű taxát az uradalmi kasszába.103 Arról, hogy az uradalom Egerszegen élt-e a sörfőzés jogával, kevés információ maradt fenn. Sem uradalmi rendelkezések, sem perek nem szólnak arról, hogy a sörfőzést az uradalom kisajátította és áren- dálta volna, és még a részletes számadásokban sem találkozunk sör- árendával. Valószínűleg azért, mert a 18. század végén nem is igen voltak ilyen korlátozások, hiszen az uradalomnak számottevő bevétele nem származott volna belőle. Nem úgy, mint Szombathelyen, ahol sörfőzésnek valamivel nagyobb hagyománya volt. A püspökség ott - már a győri püspökség idején is - folyamatosan rendelkezett saját sorházzal. Nem véletlen, hogy a szombathelyi uradalom gazdálkodásában az árpának is jóval előkelőbb helye volt, mint Egerszegen. A sörfogyasztás kultúrájának általános elterjedése a 19. század első felére tehető. Ekkor figyelhető meg például, hogy az uradalom a sör alapanyagául szolgáló árpa termesztését is fokozta. Egerszeggel kapcsolatban egy 1826-os szerződés közvetve utal arra, hogy a sörfőzést az uradalom ekkor már árendába adta. A szerződést értelmében a város Ragendorfer Sámson nevű zsidónak, aki egyébként „a Méltóságos Uraságnak sört áruló árendása” 250 forintért árendába adta a város egyik házát 3 évre.106 lll3SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1810. 104 ZML Zeg. v. régi It. No. 109. 105ZML Zeg. v. régi It. No. 110. 106 ZML Zeg. v. régi It. No. 635/d. 52
