Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 1. A földesúr regálékból származó állandó jövedelmei

Ugyanez a két összeírás leírja a „Fehérképhez” nevezett uradalmi fogadót is. Ez a szalmával fedett és szilárd anyagokból épített kocsma a városi házakon kívül délre a piactéren állt. Volt benne 2 szoba, 1 teljesen falazott konyha, 1 kicsi kamra, 1 bodnárműhely és egy tel­jesen falazott 60 akónyi bor befogadd képességű pince. Tartozott hozzá egy sövénybó'l készített istálló 12 ökör számára. Az istállóval egy tetű alatt volt egy szilárd anyagokból épült hordójavító műhely, az udvaron pedig egy kút. Ezek mind 1799. körül és még 1806-ban is jó állapotban voltak.94 A pálinkaégetés jogát az uradalom 1777-től folyamatosan haszon­bérbe adta. Ettől kezdve a 19. század közepéig ez a bevételi forrás zsidó bérlők kezében volt.95 1777-ben egy úriszéki per alkalmával a városiak azt állították, hogy a pálinkát, dohányt és más egyebet is ko­rábban szabadon árulhatták. Néhányan pedig sóval is kereskedtek. Még Gál Gáspár96 halála után is. Azt nem állították ugyan, hogy Szily püspök kezdete a pálinkával való kereskedést korlátozni,97 tény azon­ban, hogy Szily alatt a pálinkaégetés a városiak számára külön enge­dély nélkül tilos volt. 1780-as évek közepén Szily püspök valamilyen oknál fogva felül­vizsgáltatta az előző évek számadásait egészen 1777-től. Ezekből a felülvizsgálat során keletkezett iratokból néhány érdekes információra is fény derül, mint pl. hogy 1777. augusztus 4-én Szily püspök arra utasította Pintér Máté számtartót, hogy „jövő Szent Mihály napra a pálinkának kie'gete'séhez kívántaié épületet építtessen”. Információt kapunk arra is, hogy a város lakosai eredetileg a pálinkaégetés jogáért a föl- desűrnak egy összegben fizettek 4 forint cenzust, és csak később, amikor a zsidók a pálinkaégetést árendába megkapták, szűnt meg a város pálinkaégetési joga, így árendája is. Az egerszegi számtartó 44SzPL Személyek iratai, Herzan Ferenc iratai 1. d., és Somogy Lipót iratai Lei. 951850-1853 között már tudjuk, hogy egy Garner Leopold nevű nem zsidó kereskedő kapta meg a pálinkaégetés jogát az uradalomtól évi 250 ezüst fo­rintért. 96 Gál(l) Gáspár a veszprémi püspök zalaegerszegi tiszttartója volt 1750-es évek végétől az 1760-as évek közepéig. 97ZML Zeg. v. régi lt. No. 60. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom