Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

IV. Az egerszegi uradalom gazdálkodása - 1. A földesúr regálékból származó állandó jövedelmei

is. Egy 1822-ben kelt haszonbérleti szerződés világosan megmutatja azokat jogokat és kötelezettségeket, amelyekkel az uradalom a kocsmáját bérbe adata. Ez tartalmazza többek között azt is, hogy a kocs- máros „egész esztendő alatt maga borát, és pálinkáját árulhassa”A szer- zó'dés azt is bizonyítja, hogy a földesür számára a vendégfogadd hírneve és állapota is rendkívül fontos volt. A vendégfogadós kötelessége volt a „a vendégeknek jól készült, egészséges ételekkel és italokkal szolgálni, azoknak elfogadására éjjel nappal készen lenni, a szobákat díszes szép, és akármely rendben lévő úri vendégeknek elfogadására illendő házi eszközökkel megrakva, mindenkor csinosan és készen tartani”. A vendégfogadót és a hozzá tartozó épületeket „mind belső, mind külső képpen, mindenkor jó állapotban és tisztán tartani”, de azokban „semmi változásokat, vagy újításokat az uraság engedelme nélkül nem tenni”. A szerzó'dés tartalmaz még gyakorlati és rendvédelmi utasításokat is, például, hogy a ven- dégló's a helybéli elöljárókkal tisztelettel viselkedjen, vagy hogy sem ó', sem cselédei ne káromkodjanak, és hogy a jobbágyoknak 30 krajcár felett ne hitelezzen.82

A nagy vendégfogadó jelenleg név szerint ismert árendásai: 1786-ban a vendégfogadós Volf Mihály,

1792-ben Farkas Ferdinand,

1810-ben Koller Antal,

1823-1826 Plájer Gáspár,

1848-1851 Rausch Ferenc. (Ő évi 1300 ezüst forint haszonbért fizetett az akkor már „Arany Bárányhoz” címzett vendégfogadó bérléséért.)

Egerszeg és az uradalom között azonban nem csak az uradalom kocsmáltatási jogának a város részéről történő megszegése okozott konflinktust. 1806-ban Egerszeg lakosai amiatt emeltek panaszt, hogy a városi kocsmáros által vágott sertés húsát, amelyet az a vendégeknek sült és főtt húsként árult, a tiszttartó elkobozta. Az úriszék a városiak panaszát elutasította ugyan, de úgy tűnik, hogy az uradalom számára sérelmes gyakorlatot a városi kocsmárosok tovább folytatták, mivel 8

8“ZML Séllyey Elek előtti perek. F. 3. No. 28. (Köszönet Kapiller Imrének, hogy erre az értékes információkat nyújtó szerzó'désre a figyelmemet felhívta.)

46