Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

II. Egerszeg, a szombathelyi püspök uradalmi igazgatásának zalai központja

sebbeket alkalmazták, lehettek egyszerű takarékossági okai. Területi nagyságát és bevételi forrásainak differenciáltságát tekintve ugyanis egyik uradalom sem igényelt nagyszámú vezető gazdasági személyzetet. Mindegyik uradalom közvetlen irányítását kiválóan el tudta látni egyetlen személy: egy tiszttartó, illetve egy számtartó. Másrészt a fent leírtak alapján is valószínűsíthető, hogy Zalaegerszeget Szily és utódai mindvégig egyfajta „Zala megyei” uradalmi központnak tekintették, amelyhez hozzátartozott a novai gazdaság is. így Nova önálló uradalomként szerepel ugyan a 18. század végi és a 19. századi forrásokban, a zalaegerszegi tiszttartó, mint a számtartó felett álló magasabb beosztású gazdatiszt mindvégig betöltött bizonyos ellenőrző funkciót a novai számtartó gazdálkodása felett. Ezt támasztja alá Horváth Károly egerszegi tiszttartónak 1854-ben a novai és egerszegi uradalomban zajló aktuális munkákról, a gazdaságok általános helyzetéről és a közelmúltban történt jelentősebb eseményekről írt jelentése is. Ebben a beszámolóban a tiszttartó csaknem két oldalon tájékoztatta a püspököt a novai uradalom majorjaiban található néhány építmény helyzetéről, azok felújításának szükségességéről és az ezekkel kapcsolatos intézkedéseiről. Említést tett még a birkák és az ökrök állapotáról is. Ugyanakkor Zalaegerszeggel kapcsolatban röviden csak annyit írt, hogy a városban tűz volt, amelynek során 2 ház leégett, valamint az uradalom számára szalmát vásárolt.42

Bár az egerszegi uradalom a püspökség szombathelyi uradalmához képest is kicsinek számított, területét és bevételeit tekintve sem számított a kor nagy domíniumai közé, a püspök számára mégis fontos volt. Egyrészt azért, mert Zalaegerszeg a szombathelyi után még így is a szombathelyi püspök második legnagyobb birtoka volt, másrészt ez volt a legnagyobb Zala megyei birtoka, amelynek bevételeit nem nélkülözhette.

Az egerszegi uradalom éves készpénzbevétele átlagban kb. 1/4-e volt a szombathelyi dominium tárgyévi bevételeinek. A teljességhez azonban hozzátartozik, hogy a szombathelyi uradalom készpénzbevételeit a novai és az egerszegi uradalmi kasszából beszolgáltatott összegek is növelték. Ugyanis mindkét uradalom a negyedéves elszámolásával az addig befolyt, és fel nem használt bevételét is el42SzPL Személyek iratai, Szenczy Ferenc iratai 1. d.

24