Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

VII. Okmánytár - Előszó a közléshez. A forrásközlés elvei

VII. Okmánytár

Előszó a források közléséhez. A forrásközlés elvei

E

z a fejezet a tanulmányhoz kapcsolódó, 1777 és 1848 közötti forrásokat tartalmaz. Olyan leveleket és egyéb dokumentumokat, amelyeknek többségére a tanulmányban is történik utalás, hivatkozás, illetve amelyek önmagukban is érdekes információt nyújtanak Eger- szeg és földesura kapcsolatára vonatkozóan.

Mivel a források típusa és összetartozása ezt kívánta meg, az okmánytár két részből áll. Az első rész Szily János püspök és Pintér Máté számtartó, valamint Szily és Prácsovich György tiszttartó közötti egy- egy évi - mindeddig ismeretlen - levelezésből tartalmaz válogatást. Főleg olyanokat, amelyek a városiak életére is kiható gazdasági és igazgatási témákat érintenek. A levelek jól tükrözik Szily püspöknek egerszegi gazdasági tisztjeivel való kapcsolatát, mai szóval élve „tekintélyelvű” irányítását és - mindezekkel összefüggésben - városához való földesúri viszonyát. Nem utolsó sorban pedig új adatokkal és ismeretekkel gazdagítják az egerszegi uradalom és uradalmi gazdaság működésének, igazgatásának történetét. Mivel a levelek egy része nem önmagában áll, hanem a püspök és tiszttartója, illetve számtartója közötti hosszabb rövidebb levélváltások részét képezi, ezért előfordul, hogy az egyes levelek csak a válaszlevéllel, vagy az azt megelőző levéllel, levelekkel együtt nyújtanak teljes képet, és adnak kerek információkat.

A második rész néhány kivétellel a Zalaegerszeg város régi levéltári anyagából tartalmaz olyan dokumentumokat, szerződéseket és panaszos iratokat, amelyek kiválóan szemléltetik a város és mindenkori (szombathelyi) földesura - főleg gazdasági érdekeken alapuló - viszonyát, valamint a városi lakosság gazdasági és egyéb jogai, valamint az uradalmi gazdálkodás közötti szoros összefüggéseket.

Mindkét rész esetében időrendben követik egymást a közölt források. A szövegek többsége teljes terjedelemben kerül közlésre. Az esetlegesen kimaradt, illetve tartalmi, vagy terjedelmi okokból nem közölt szövegrészekre [...] jellel történik utalás. A kimaradt szövegrész összefoglaló tartalma a jegyzetekben került ismertetésre.

139