Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 7. A földesúri tisztek és az egerszegi plébánosok szerepe a püspök és Egerszeg kapcsolatának alakulásában
jusában például amiatt keletkezett vita a plébános és a városiak között, mivel Etényi - az 1778-a kánoni látogatásra hivatkozva - „Cser- nibürű” nevű rétjét - amelyet a város addig legeltetésre használt - árokkal körbekerítette, és azt kaszáltatni akarta. A városiak számára ez azért is volt nagyon kellemetlen, mivel addigra az uradalmi intézkedések révén a szabadon használt legelő területek amúgy is nagyon szűkössé váltak.358 359 A püspök döntését ez ügyben sajnos nem ismerjük. Tény azonban, hogy ez a rét - néhány másikkal együtt - az 1811-es Somogy-visitátidban már nem szerepel a plébánia rétjei között. 1783- ból egy birtokcseréről értesülünk. Etényi plébános egy különálló, épp ezért nehezen gondozható rétjét cserélte el a város egy olyan rétjével, amely a plébános „Sáros” nevezetű rétjével volt határos.354 1792-ben a város Etényi birtokfoglalásai ellen azonban már az űriszékhez folyamodott. A plébános ugyanis 1791-ben Egerszeg határában lévő „Gógán” nevű szőlőhegy északi részén, ahol neki is egy szőlője volt, az egyik lakos gyepűn kívül fekvő és tized terhe alatt lévő szántóföldjét megvette, majd annak határát kitolta, és azt a hegységhez csatolta.360 1815-ben Sághy Mihály plébánosnak is nézeteltérése támadt a város elöljáróival. A nevezett plébános azt sérelmezte, hogy a város szolgái el akarták az ökreit hajtani a plébánia rétjéről, mivel a város a „Berek” alatt lévő rétekre - ahol a plébános rétje is volt - legeltetési tilalmat szabott ki. A plébános a város intézkedését személyes sértésnek vette, de nem azért, mivel az ökröket el akarták hajtani, hanem a mód miatt, és hogy mivel a legeltetési tilalomról őt személyesen senki sem értesítette. A városi bírónak írt panaszlevelében így indokolta felháborodását: „hallottam némelyektül, hogy a városnak tilalma az, hogy a Berek alatt lévő rétekre senki marháit hajtani ne merészelje, de ez nékem soha tudtomra nem adatott, meghiszem, hogy talán kidoboltatott, de ez nékem nem elég, mert a dobszó csak a közlakosokat illeti, nem pedig engem, akinek bizonnyal másként kell tudtára adni a város végzéseit, mert nem illendő hozzám, hogy én is a templom előtt öszvegyiilekezni szokott sokaság közé állván, ott hallgassam a parancsolatokat, aki Imi és olvasni is ,s8SzPL AC 1779. május 23. és május 24. 359ZML Zeg. v. régi lt. No. 75. 360ZML Zeg. v. régi lt. No. 363. 135
