Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 7. A földesúri tisztek és az egerszegi plébánosok szerepe a püspök és Egerszeg kapcsolatának alakulásában

egerszegi tiszttartóinak nemhogy szabadkezet nem adott, de minden uradalmát érintő ügyről részletes tájékoztatást várt el tőlük. Többek között a városba beköltözni kívánó személyeket illetően is. Szily szi­gorúságát és tekintélyelvű irányítását figyelembe véve nehezen kép­zelhető el, hogy Prácsovich György Szily tudta nélkül mert volna a városba bárkit is bevenni, főleg ha az illető még zsidó is volt. Nem állítható ugyanakkor ez Herzan püspökről 1803-ban. A zalaegerszegi plébánosok szerepe nem annyira az uradalmi igazgatásban, mint inkább az egyházigazgatásban és a város minden­napi életében követhető nyomon. Jogkörei elsősorban plébániai, es- peresi hivatalából következtek, így a város életében játszott szerep­körei is e köré csoportosultak. Az egyházkormányzat iratai - annak ellenére, hogy a mindenkori egerszegi plébános és a püspök között rendszeres volt a levélváltás - többnyire az egerszegi plébános esperesi feladatköre ellátásával kap­csolatos ügyeket tárják elénk. Ezek pedig az egész zalaegerszegi es­peresi kerületet érintették, és csak elvétve szólnak egerszegi ügyekről. 1777-1848 között a városnak hat plébánosa334 volt, akik sorából - valószínűleg mivel ő volt leghosszabb ideig hivatalban - Etényi Sándorral kapcsolatban maradt fenn a legtöbb adat. Arra, hogy a helyi plébános uradalmi ügyekben közvetítőként lépett volna fel a püspök és a város között, kevés információ van. Azok a problémák, amelyek a város és a plébános között felmerültek, vagy azok az esetek, ame­lyek kivizsgálásával a püspök a plébánost bízta meg, többségében „plébániai” vagy „egyházi ügyeknek” is tekinthetők, vagy tisztán azok voltak. Szily püspök és tiszttartója 1798 őszén folytatott levelezése kap­csán, amelyekből megtudjuk, hogy abban az időben Egerszegre egy Lechner nevezetű szombathelyi szappanos akart letelepedni, az is kiderül, hogy az akkori egerszegi szappanos igen züllött életet élt. Egész nap csak a városban ténfergett, és a feleségét is elhagyta. A püspök azonban végül nem fogadta be a szombathelyi szappanost Egerszegre, hanem utasította a tiszttartót, hogy a házastársak ügyét 354 354 Etényi Sándor 1778-1813, Sághy Mihály 1813—1827-ig, Stefanies Farkas József 1828—1837-ig, Laky Károly dr. 1837-1838, Kolozsvári Imre Elek 1838-1848 és Hőgyey János 1848-1862. 133

Next

/
Oldalképek
Tartalom