Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
I. Faluból püspöki mezőváros
lent ugyan a modernebb polgári (kézműves) vagyon és lakáskultúra, de ennek valós súlya a meglévő adatok alapján nehezen mérhető fel.10 Az 1848-as áprilisi törvények, amelyek országosan felszámolták a feudális viszonyokat, azaz többek között eltörölték az úrbériséget, az ősiséget és megszüntették az úriszéket - más mezővárosokhoz hasonlóan - gyökeresen megváltoztatták a püspök és a város gazdasági és jogi kapcsolatát. Az addigi püspök-földesúr a feudális kiváltságok megszűnésével csupán a zalaegerszegi földek nagy részének, és különböző ingatlanoknak, bérleteknek tulajdonosa és a város vallási vezetője maradt, feudális földesúri hatalma megszűnt. Természetesen az évszázadok alatt megszilárdult társadalmi-gazdasági berendezkedés lebontása nem ment egyik napról a másikra, olykor évekig elhúzódó perekhez vezetett. Egerszeg esetében a mezőváros és a volt földesúr között főleg a közösen használt erdő és legelő elkülönítése tárgyában folyt éles küzdelem. Az 1848-as törvényekkel azonban szabaddá vált az út a város gazdasági-politikai fejlődése előtt. A zalaegerszegi uradalom története így két részre osztható: feudális időszakra (1848-ig), és az 1848 utáni polgári időszakra, amely gyakorlatilag a 20. század közepéig tartott. Az 1848 előtti uradalom-történet hátterében a gazdaságtörténeten túl igazgatás- és társadalomtörténetet is meghúzódik. Az uradalom bevételeit ekkor a feudális szolgáltatásokból és előjogokból, valamint a saját gazdálkodásából származó jövedelmek együttesen tették ki. így 1848 előtt Egerszeg földesurával kialakult kapcsolatát, a mezőváros életét jelentősen befolyásolta az egerszegi uradalmi igazgatás és gazdálkodás. A zalaegerszegi uradalomnak, mint gazdálkodási és igazgatási egységnek a története ebben az időszakban tehát részben egybeesik a mezőváros történetével. 1848 után a feudális előjogok, és szolgáltatások megszűnésével azonban az uradalom története gyakorlatilag egyszerű gazdaságtörténetté redukálódik, amely elsősorban a püspökség Zalaegerszegen lévő tulajdonaival: földjeivel, ingatlanaival, üzemeivel és az azokból származó jövedelmekkel való gazdálkodását jelenti. E munka témája az 1848-ig terjedő feudális időszakot öleli fel némi kitekintéssel az 1848-as gazdasági-társadalmi változások uradalomra gyakorolt hatásaira, következményeire. Az 1848 utáni időszak 10 Benda, 2006. 401. p. 11
