Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 4. Pozitív változások a város és földesurai kapcsolatában. A földesúr karitatív és szociális tevékenysége Zalaegerszegen

ellenére is jelentős engedmény volt az uradalom részéről és nagy segítség a városiak számára.309

A téglaégetés monopóliumát az uradalom legközelebb majd csak 1845-ben Balassa Gábor püspök alatt adta részben ismét fel, amikor 1846. januári kezdettel engedélyezte a városnak, hogy az 3 évig évente 6 forint 24 krajcár ezüstpénzért a város lakóinak szükségére szabadon készíthet téglát és cserepet, mégpedig az 1826. évi feltételek mellett. Balassa püspökre általában is elmondható, hogy több engedményt tett a város számára, mint elődei. Ezt a nagyvonalúságot valószínűleg részben kor szellemének változása, részben az 1848-as változások előszelei generálták.

Évtizedekig elhúzódó vitás terület volt a legelők és erdők használata. Nem lehet véletlen, hogy a különböző kompromisszumos szerződések mellett először 1848 márciusában Balassa Gábor püspök volt az, aki konkrét engedményt is tett a város számára: megszüntette az uradalomnak azt a - városiak által már évtizedek óta sérelmezett - szokását, hogy a legelőkre külső helységbeliek állatait fűbérben befogadta (tovább csökkentve ezzel a város amúgy is szűkös legeltetési területét). Valószínű, hogy ezt a gesztust a földesűr annyi év pereskedés után nem puszta jóindulatból tette a városnak,310 hanem szintén a 1848-as változások késztették arra, hogy engedményeket tegyen. A legelők és erdők használata körüli viták azonban még évekig elhúzódnak. Megoldás csak 1856-ban született, amikor is a közösen használt erdőket, legelőket elkülönítették, az ezzel kapcsolatos pert lezárták.

Hasonlóan engedékeny, sőt segítőkész volt Balassa püspök, amikor 1848 tavaszán, az áprilisi törvények311 előkészítő munkálatainak hatására, Egerszeg is ideiglenes nemzetőrség felállítását határozta el. Amikor a város ugyanis földesurához fordult kérésével, hogy az segítsen a nemzetőrség számára fegyvereket beszerezni. A püspök erre a követ309 ZML Zeg. v. régi It. No. 111. és No. 391.

40 Még ő maga is megjegyzi levelében hogy „jól lehet a legelő kibérlésében a folytonos és az újabb törvények által is helybehagyott gyakorlat továbbra is feljogosítana.” ZML Zeg. v. régi It. No. 402.

311 Magyar Törvénytár, 1896. 1848. évi XXII. törvénycikk 1-35. § A nemzeti őrseregről. 244-246. p.

118