Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 4. Pozitív változások a város és földesurai kapcsolatában. A földesúr karitatív és szociális tevékenysége Zalaegerszegen

lért pedig figyelmeztette az építésnél mutatkozó különböző' hibákra. Július 9-én végül nagy papi segédlettel reggel 6 órakor kezdte meg a templom felszentelését, és 11 órakor fejezte be. Ezt követően Herzan folytatta zalai egyházlátogató körútját. Az eső azonban szüntelenül szakadt, így az utasok állandóan annak a veszélynek voltak kitéve, hogy a kocsijuk felfordul, ráadásul áradás miatt a zalai utak járhatatlanná váltak A nagyon rossz időjárási viszonyok késztették a püspököt arra, hogy - bár sok fíliába nem jutott el - a vizitációt megszakítsa. Az egyházlátogatás befejeztével ismét Zalaegerszegre tért vissza. A katasztrofálissá válható eső megszűnéséért, és a jó időért a bíboros Zalaegerszegen és Nován is 3 napos könyörgést rendelt el a híveknek. Zalaegerszegen saját maga mondott litániákat július 16-án és 17-én.291 292

Valószínűleg Herzanhoz köthető az a keltezetlen 1800 körüli levél, amelyben a város német nyelvű lakosai azzal a kéréssel fordultak a püspökhöz, hogy engedélyezze és tegye lehetővé számukra, hogy német nyelvű istentiszteletet hallgathassanak, és gyermekeik német nyelven részesülhessenek katolikus tanításban. A püspök válaszát sajnos nem ismerjük, de tény, hogy a 19. század első felében az eger- szegi plébánosok - legalábbis akikről van ilyen jellegű ismeretünk - valamennyien beszéltek németül.242 Az engedély megadása azért is valószínű, mivel Herzan különösen fontosnak tartotta és szorgalmazta is papjainál, főleg a szemináriumban tanuló kispapjainál, hogy azok nyelveket tanuljanak.293

Somogy Lipót püspökkel kapcsolatban - bár csaknem 16 éven át irányította az egyházmegyét - Egerszeg viszonylatában aránylag kevés információval rendelkezünk. Pedig nagy költséggel felújíttatta az egerszegi templomot, és egyházlátogatást is végzett, amelyet 1811. június 2-án éppen Egerszegen fejezett be. Ebben az időszakban a város és földesura közötti kapcsolatot az évtizedek óta tartó pereskedések után gazdasági téren is viszonylagos nyugalom és kompromisz- szumok jellemezték. Míg 1806-ban (a beiktatása évében) és 1822-ben (a halála évében) is több panasszal és konfliktussal találkozunk a város

291 Géfin, 1929. 205-206. p.

292 SzPL Szily-féle can. vis. 1. 720. p., Somogy-féle can. vis. 7. 153-154. p. és Bőle-féle can. vis. 9. 23-24. p.

293 Géfin, 1929. 196. p.

113