Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)
Molnár András: Főadószedőből alkotmányos alispán: Koppány Ferenc (1792–1866)
már arról hozott határozatot, hogy a Csány Lászlóról készítendő életnagyságé olajfestményt is a megyeháza nagytermében helyezzék el, „hajdani barátja, Deák Ferenc nagy hazánkfia arcképe mellé.”160 Nem tudjuk, hogy a volt első alispán megérte-e az ünnepélyes aktust. A családi gyászjelentés szerint Koppány Ferenc már 1859 óta betegeskedett - így például 1864 augusztusában is gyengélkedett, ezért az otthonában adták át neki az érdemeit méltató díszalbumot s „hét évi kínos szenvedés” után, életének 74. évében, 1866. május 25-én hunyt el Zalaegerszegen végelgyengülésben. Gyermekei közül ekkor már egy sem élhetett, mivel testvérei, Koppány Zsófia (aki valószínűleg gyermektelen volt és egy háztartásban élt vele) és Koppány Borbála, Csillagh Lajos özvegye, valamint utóbbi és néhai Koppány Jozefa gyermekei és azok családtagjai búcsúztak csak tőle a gyászjelentésben, és temették el május 27-én a zalaegerszegi köztemetőben, majd június 11-én mondattak érte misét a város plébánia- templomában.161 Jóllehet tetteiről és érdemeiről megemlékezhettek a gyászszertartáson is, arról szóló beszámolónak vagy más méltatásnak azonban nem találtuk nyomát az akkor megjelenő egyetlen zalai újság, a Zalai-Somogyi Közlöny hasábjain. Nekrológja helyett álljanak itt befejezésül saját szavai, melyekkel önmaga szerény munkásságát is jellemezte a számára 1864 augusztusában adományozott, többször idézett díszalbumban: „Minden jó honpolgárnak szent kötelessége ugyan a haza javára és boldogítására működni, mert habár a nagy mesterek mellett némelyek a haza nagy épületjéhez homoknál egyebet hordani nem képesek is, aránylag polgári kötelességeket szinte teljesítik; ilyenek azon számtalanok, kik, bár a legnagyobb honfiakkal párhuzomban hazájokat halálba szeretik, s annak idejében érette vagyonokat és véreket is feláldozni készek, de mivel az Úristentől oly nagy elmetehetséggel nem áldattak meg, hogy azt ides hazájok boldogítására nagy haszonnal fordíthassák, szolgálatjokat, ha nem az egész hazának 160 ZML kgy. jkv. 1867. augusztus 5. 158. sz. 161 Zala-Somogyi Közlöny 1866. június 1. (14. sz.) 2-3. p., ZML Mikrofilmtára. A zalaegerszegi római katolikus plébánia halotti anyakönyve, 1866. 129
