Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Molnár András: Főadószedőből alkotmányos alispán: Koppány Ferenc (1792–1866)

gyűlésen elnökölt. Első alispánként leginkább ő felelt azért, hogy a megye tisztikara csak a törvényes rendeleteket hajtsa végre, miután Zala megye bizottmányi közgyűlése már 1861 februárjában leszögezte, hogy az 1848. évi törvényekhez ragaszkodva követeli a felelős magyar minisztérium visszaállítását, és nem ismeri el az újjászervezett kancelláriát és helytartótanácsot.

Annak, hogy a volt főadószedő töltötte be az első alispáni tisztséget, praktikus oka is lehetett, ugyanis 1861-ben kulcskérdés volt a megyei önkormányzat pénzügyi függetlenségének megteremtése és megvédése, amiben leginkább Koppánynak lehetett gyakorlata és tapasztalata. Miközben Zala megye bizottmányi közgyűlése törvénytelennek nyilvánította az országgyűlés hozzájárulása nélkül kivetett állami adókat, és megtagadva azok beszedését, tisztviselőinek megtiltotta, hogy közreműködjenek az adóbehajtásban, a megye tisztikara mindent elkövetett, hogy a vármegye működési költségeinek fedezetéül szolgáló háziadót mielőbb beszedje. A megyei adószervezet a Koppány Ferenc által javasolt formában kezdte meg működését 1861 márciusában, és az elvileg érvényben lévő állami adók 1/4 részét kérték befizetni a házipénztárba. Zala megye lakosságának túlnyomó többsége ezt készséggel teljesítette is, miközben az állami adót a császári pénzügyőrség a csendőrség és katonai karhatalom segítségével, erőszakos módon, számos atrocitást elkövetve próbálta behajtani.138 139

Koppány Ferenc 1861. június 3-án tájékoztatta a bizottmányi közgyűlést, hogy a házipénztár biztonságos elhelyezése érdekében egy Wertheim-féle páncélszekrényt vásárolt 313 forint 50 krajcár értékben.134 A szeptember 2-ai közgyűlésen örömmel jelentette, hogy a járások nagy része „a legszebb készséggel” befizette a háziadót, az egész évre kivetett 250.000 forint háziadó pedig előre láthatólag elégségesnek bizonyul (sőt még maradvánnyal is számolhatnak), így sikerült megteremteni a megyei önkormányzat és adminisztráció működésének pénzügyi fedezetét.140

138 Foki Ibolya 1988. 158-162. p„ Foki Ibolya 2000/B. 113-114. p.

139 ZML biz. kgy. jkv. 1861. június 3. 1214. sz. (268. p.)

140 ZML biz. kgy. jkv. 1861. szeptember 2. 2724. sz. (367-368. p.), vö. Foki Ibolya 1988. 161. p.

122