Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Hermann Róbert: Szabó Samu honvédszázados emlékirata a 47. honvédzászlóalj történetéről

lovasság jött, s Máriássy71 parancsára tömeget képezve lassan, de folytonos álgyúgolyó-zápor között mi is visszavonultunk. A mindjárt ott folyó Egerhez érvén, én is híjába keresvén átjárást, a nagy magas partról le a folyóba ereszkedtem, - a víz mintegy ágyékig ért, ezen átgázolva a túlsó magas parton fölmásztam.72 - Sötétedni kezdett, s hideg idő volt; mégis átázva mindaddig állani kellett, míg a mocsárban süllyedt álgyúinkat embereink által ki nem húzattuk. Az ellenség nem üldözött, s így folytonosan ménve, éjjelre Poroszlóra táborba szállottunk. Az eső is kezdett esni, hideg volt, mégis, mi átázva, fa nélkül kint táboroztunk, s azok, kik talán az ütközetben részt sem vettek, beszállásoltattak. Másnap Tiszafüredre, innét Domaházi pusztára táborba, innét Igarba, innét Madarasra, Kunhegyesre, innét Töröksz[ent]miklósra, innét Szolnok alá táborba. Eső és hó esett, roppant sár volt. Innét vissza T[örök]sz[ent]miklósra, innét Kisújszállásra, Mezőtúrra, Tiszaföldvárra, innét Cibakháza mellé táborba, - innét a Tiszán által a körösi73 tanyákra, hol két nap táborozván, visszatértünk Cibakházához. Az eső, s végre hó esvén, egészen áltáz- tunk, estvefelé be kellett volna szállásoltatnunk Cibakházára, de midőn a tábor egy része már általment, a híd leszakadt egy helyen, s mi túl maradtunk. Éjjelre már roppant hideg lett, - fa nem volt, s hogy meg ne fagyjak, egész éjjel jártam-keltem; egyik volt ez legkínosabb éjszakáim közöl. Reggelre a híd elkészülvén, áltmentünk, s Cibakházán bészállásoltattunk. - Innét megindultunk T[örök]sz[ent]miklósra, innét Kunhegyesre, Madarasra, Tiszafüredre, Poroszlóra, Dormándra, Kompokra, innét 1-ső áprilisban Ludasra, innét Arokszállásra táborba,

71 Máriássy János (1822-1905), cs. kir. főhadnagy, 1848. június 19-től főhadnagy, július 1-től százados a 2. honvédzászlóaljban, augusztus 27-től a tiszántúli önkéntes mozgó nemzetőrség őrnagya, november 6-tól alezredes, az aradi ostromsereg parancsnoka. December végén felmentik beosztásából, 1849 januárjától dandár-, majd hadosztályparancsnok a felső-tiszai, a későbbi I. hadtestben. Április 1-től ezredes. Várfogságot szenved. Életrajzát lásd: Bona Gábor 2000. 501-502. p. és Máriássy János 1999.

72 Az ütközetre lásd: Georg Klapka 1851. I. 269-271. p.; Máriássy János 1999. 109-110. p. A 47. honvédzászlóalj szerepére lásd még: Novák Mihály 1906. 237. p. (Kerkápoly Tivadar emlékirata) 237-238. p. (Tévesen mezőkövesdi ütközetet ír.)

73 Tudniillik a Nagykőrös határában lévő tanyákra.

149