Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)
Molnár András: Főadószedőből alkotmányos alispán: Koppány Ferenc (1792–1866)
akkor a szombathelyi püspök a város határában 930 hold erdőt és 1124 hold legelőt veszített volna el, mert ennyivel kevesebbet vallott be az uradalom hiteles felméréséhez képest. A főadószedő úgy vélte, hogy a közösen birtokolt és használt erdő és legelő minimális tulajdoni hányadának elmulasztott bevallásával talán még pár garasnyi kárt sem okozott, „annyival is inkább, minthogy hinni meri, hogy talán a nemesi karbul egy egyén sem volt, aki birtokábul az öszveírás alkalmával aránylag annyit, amennyit nemes Koppány Ferenc eltagadott, ki ne hagyott volna”. A főadószedő végezetül kijelentette, hogy nem nemesi birtokára nézve ugyan aláveti magát a törvény rendeletének, mivel azonban nemesi birtokokkal is rendelkezik, e javainál fogva, legeltetési jogát az egész határban közösen fogja gyakorolni, mindaddig, míg egyezség által, vagy per útján határok közé nem szorítják.46 Az uradalmi ügyész, bár az elkülönítési perben nem ismerte el pertársnak Koppány Ferencet, annak állításait tételesen igyekezett cáfolni. A főadószedő részletes viszontválaszában más zalaegerszegi curiális nemesek okirataira is hivatkozva védte álláspontját, és nemesi tulajdonjogainak gyakorlásához továbbra is ragaszkodott.47 Az úriszék végül az uradalom érdekeit méltányolta az öt évig húzódó perben, és 1846 novemberében hozott ítéletében tagadta, hogy Zalaegerszegen és annak határában a szombathelyi püspök uradalmán kívül más nemesi birtokok is lennének. A vita azonban ezzel még nem zárult le, mert a per résztvevői, az uradalom, a mezőváros és a curiális nemesek egyaránt fellebbeztek az ítélet ellen. Zala vármegye polgári törvényszéke 1846 decemberében számos ponton megváltoztatta az úriszék egyoldalú ítéletét, a nemesi curiák vitatását pedig rendes peres útra (az elkülönözési pertől független polgári peres eljárásra) utasította.48 46 ZML Zalaegerszegi cs. kir. úrbéri törvényszék iratai. Úrbéri perek, Zalaegerszeg. Zalaegerszeg mezőváros és a zalaegerszegi uradalom legelőelkülö- nözési pere, 1841-1846. A zalaegerszegi úriszék előtt 1841. július 12-én kezdődött per jegyzőkönyve (a továbbiakban: Zalaegerszeg legelőelkülönözési pere) 66-70. p. Vö. Simonffy Emil: Zalaegerszeg harca a legelőért. In: Tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 2.) (Szerk. Degré Alajos) Zalaegerszeg, 1974. 86., 95. p„ Kapiller Imre 2006. 35-36. p. 47 ZML Zalaegerszeg legelőelkülönözési pere 82-96. p. 48 ZML Zalaegerszeg legelőelkülönözési pere, Simonffy Emil i. m. 95-96. p. 96
