Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Kapiller Imre: Zsidó bérlők és tulajdonosok Zalaegerszegen a 19. század első felében

azonos a mai izraelita temetővel, az utóbbiról viszont nem tudjuk, hogy hol volt. 1822-ben már biztos, hogy mindenféle vallási funkciót ellátó férfiú élt a városban - rabbi, kántor, metsző és két tanító is.80

Ettől az időtől számíthatjuk a zalaegerszegi zsidó közösség lélek- számának, gazdasági erejének gyors növekedését. A város területén történő tulajdonszerzés - legalábbis jogilag legális módon - azonban csak a 19. század negyvenes éveiben vált gyakorlattá.

80 ZML Zeg. v. régi lt. No. 475.

84