Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)
Kapiller Imre: Zsidó bérlők és tulajdonosok Zalaegerszegen a 19. század első felében
azonban csak 1847. augusztus 22-én került sor.58 Mayer ugyanazon a napon egy másik korábbi vásárlását is bejegyeztette: nem sokkal az említett eladás után, 1840. augusztus 4-én Pressing József kőműves- mester házát vásárolta meg 5.000 forintért.59 Feltételezhetjük, hogy az adóösszeírások és az adás-vételi jegyzőkönyvek is torzítanak. Valójában több ingatlan is lehetett zsidók kezén, azonban sok esetben a vevők, illetve eladók az e tekintetben hiányzó jogbiztonság miatt jobbnak látták, ha nem jegyeztetik fel az ügyleteket. Valószínű tehát, hogy a más házánál bérlőként feltüntetett zsidók egy része de facto tulajdonos volt. Fordulatot minden bizonynyal a zsidókról alkotott 1840. évi 29. törvénycikk, illetve az 1844. évi 4. törvénycikk hozott. Az előbbi szerint a zsidók - a bányavárosokat kivéve - minden korlátozás nélkül, bárhol megtelepedhettek az ország területén. Az utóbbi nemesi javak birtoklásának nem nemesekre való kiterjesztéséről rendelkezett. E szerint nemesi birtokot a törvény hatályba lépése után bármely törvényesen bevett vallású nem nemes is birtokolhatott nemesi tulajdont. (Ez a törvénycikk még nem említette a zsidókat, mert nem voltak bevett felekezet tagjai; őket csak később, az 1867. évi 17. törvénycikk által ruházták fel ezzel a joggal.) Mindenesetre e két hivatkozott törvénycikk kihirdetése után nőtt meg azon bejegyzések száma, melyek egy-egy korábban kelt adásvételi szerződést rögzítették. Az 1840-es évek közepétől sűrűsödő bejegyzések ellenére 1848- ban is csupán a zsidó háztartások kis töredéke élt saját tulajdonban Zalaegerszegen: 102 háztartásban 534 lélek volt, és közülük 13 család rendelkezett házzal.60 Két év múlva, 1850-ben a városban lévő 586 lakóház közül 37-et birtokoltak izraeliták, tehát két év alatt megháromszorozódott a tulajdonosok száma.61 A fentiekből láthatóan nem a földesúr és a város ellenállása, sokkal inkább a jogbiztonság hiánya okozta, hogy a zsidók viszonylag kevesen bírtak házat Zalaegerszegen. Csupán néhány olyan esettel találkozhatunk a forrásokban, ahol a város valamilyen módon beavatko58 ZML Zeg. v. régi lt. Adás-vételi jkv. IV. k. 1847. aug. 22. No. 104. ZML Zeg. v. régi lt. Adás-vételi jkv. IV. k. 1847. aug. 22. No. 105. 60 ZML A Zala megyei zsidóság összeírása, 1848. 61 ZML Zeg. v. régi lt. No. 123. A város határának leírása, 1850. 80
