Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Kapiller Imre: Zsidó bérlők és tulajdonosok Zalaegerszegen a 19. század első felében

József háza a régi városháza mellett állt, szemben a Nagytemplommal, Gairinger Mayer háza pedig a Kaszaházi úton, azzal az épülettel szemben, melynek helyén ma a Göcseji Múzeum található. A többi kereskedő' szintén a belvárosban, de egy kicsit tágabb körben élt: a hét boltos kereskedő' a belvárosban, az öt házaló kereskedő pedig kissé távolabb. Rajtuk kívül még 18 zsidó háztartásfőnek tudjuk a foglalkozását. Közülük 13-an iparosok voltak: nyolc szabó, három irhás, egy üveges és egy — korábban már említett - sörfó'ző. Három főről - bár foglalkozásuk az összeírásban nincs feltüntetve -, azt feltételezzük, hogy ők fuvarosok voltak: a Simonffy Józsefnél lakó Farkas József, Tavasz Pál lakója, Gráner Leopold, valamint Monschein Moyses is rendelkezett két-két lóval.

1826. szeptember 24-én ismét tűzvész pusztított Zalaegerszegen. A vész után készült házösszeírás szerint mintegy 2000 forintnyi kár keletkezett a zsidó közösség házában, ahol egyébként a bakter is lakott. Kayser József kárát 500 forintra becsülték. Eggenberger Ignác teljes vagyonának mintegy fele (4000 forintnyi) lett a lángok martaléka. A Player Gáspár elégett házában árendásként élő Kemfner Izsák vagyonának 1/4 része pusztult el, 400 forint értékben. Srummer Salamon, Benkő Ferenc bérlője 600 forintnyi értékét veszítette el. A Hérits Antalnál lakó Rágendorfer Sámson teljes vagyona odaveszett, veszteségét mintegy 750 forintra becsülték. Az összeírásban csak „Sahter zsidóként” emlegetett bérlő 300 forint kárt szenvedett, míg egy másik, ismeretlen zsidónak, aki Kováts Andrásnál lakott (és akit csak „eötvös zsidóként” említettek) mindene elpusztult, s kárát 800 forintra becsülték. A Tászler Jánosnál árendáló Jakab Ruzsinka 150, a Gáspár Ferencnénél bérlő Frim Jakab 160, a Sabján Ferencnél bérlő Reihnitzer József pedig 180 forint kárt szenvedett.28

Már 1822. előtt is találkozunk zsidó tulajdonosokkal Zalaegerszegen. Ok nem csupán házat, de időnként szántóföldet, rétet, illetve

28 ZML Zeg. v. régi lt. No. 392. Az 1822. szeptember 24-én történt tűzi veszedelemben károsultak összeírása. Közli: Csömör Erzsébet: Járványok, elemi csapások Zalaegerszegen a XVIII. század végén és a XIX. század első' felében. In. Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. (Zalai Gyűjtemény 61.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 2006. (a továbbiakban: Csömör Erzsébet 2006.) 95-96. p.

75