Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)
Kapiller Imre: Zsidó bérlők és tulajdonosok Zalaegerszegen a 19. század első felében
Ez a kontraktus maradt érvényben egészen 1746-ig, amikor Bíró Márton püspök (1745-1762) 160 forintra emelte a cenzust.3 Utóda, Koller Ignác püspök (1762-1773) ugyancsak - a városiakra nézve sérelmes és ezért folyamatosan perelt - 160 forintban állapította meg az összeget.4 A mintegy három évtizedig tartó vitát Mária Terézia 1775. december 7-én kelt kiváltságlevele zárta le. E királyi végzés visszaállította a Volkra János által megállapított cenzus mértékét.5 A város két évvel később, 1777-ben az üjonnan alapított szombathelyi püspökség területéhez került. Földesura ettől az időtől a szombathelyi püspök lett. A püspök-földesűr és mezővárosa közti viszonyt egészen 1848-ig a Mária Terézia-féle kiváltságlevél szabályozta. Az 1713-tól keletkezett újabb szerződések, illetve a királyi végzés egy pontja mindvégig érintetlen maradtak. A szombathelyi püspök következetesen ragaszkodott ahhoz a jogához, hogy a városba való beköltözést, illetve a városon belüli ingatlan adás-vételeket ellenőrizze: „Senki a lakosok közül házat venni, vagyis adni, vagyis cserélni, vagyis a helyre szállani az uraság híre nélkül ne merészellen...”.6 Úgy tűnik, a zalaegerszegiek nem igen követték e szabályt. Már az 1740-es évek elején komoly konfliktus keletkezett a városiak és a beköltözők közt. Az ezt megelőző időszakban számtalan nemes és nem nemes vásárolt a város határában és magában a városban ingatlanokat. így az egyébként is szűkös határ jó része külső birtokosok kezébe került, ez pedig sértette a törzslakosok érdekeit. Az 1743. június 6-i úriszéki ítélet szerint „... a püspök őexcellenciája nevezett városiaknak teljes hatalmat adott, hogy minden külső nemesektül és nemtelenektül, kik zalaegerszegi határban némely fundusokat, tudniillik szántóföldeket, réteket, házakat, kerteket, etc. bírnak, azokat visszavehessék, és ugyanolyan formán, hogyha az nevezett kinn lakók, kik az mint jelentetett, fundusokat bírnak, ZML Zeg. v. régi lt. No. 18. Padányi Bíró Márton követelése, hogy a város az eddig szokásban volt 50 forint árenda helyett 160 forintot fizessen. 4 ZML Zeg. v. régi lt. No. 48. Koller Ignác veszprémi püspökkel kötött contractus. 5 ZML Zeg. v. régi lt. No. 56. Királynői resolutio. 6 ZML Zeg. v. régi lt. No. 17. A sümegi uradalom úriszéke előtt felvett jegyzőkönyv az Egerszeg városiak panaszairól. 68
