Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)
Bilkei Irén: Egerszeg-környéki falvak a 15–16. században
az özvegyétől.71 Ola középkori templomhoz tartozó temetője régészeti kutatásokból ismert.72 A régészeti adatok értékelése alapján Kvassay Judit arra a következtetésre jutott, hogy míg négy Egerszeg-környéki falut már a 13. században említettek az írásos források, a régészeti adatok további nyolc 13. századi település meglétét valószínűsítik, amelyek a Zala és a Válicka mellett alakultak ki. A 14. századból hét falu, majd a 15. századból újabb négy település első említése származik, de közülük néhány már nem élte túl a törökkor pusztításait.73 Zala megye középkori birtokviszonyainak alakulását vizsgálva Rácz György arra a következtetésre jutott, hogy megyénk birtokszerkezete a Zsigmond-korban (1387-1437) stabilizálódott, de nem a főúri birtokok kiszélesedése, hanem a köz- és kisnemesi birtokok növekedése irányában tolódott el, amelyeket a király gyakran cserélt vagy adományozott. így sok településre kiterjedő, összefüggő uradalom nem alakulhatott ki. Számos köznemesi família familiárisi szolgálattal szerzett birtokai révén emelkedett fel. A megye birtokállományának legnagyobb része az Árpád-kortól szinte folyamatosan birtokló jómódú középnemes családok kezén volt, amelyek a birtokosztályok, házasságok, adásvételek, cserék, stb. következtében folyamatos mozgásban voltak.74 Egyházi nagybirtok sem alakult ki, mert az Egerszeg-környéki egyházi birtokok is messze estek a bencés apátságok törzsbirtokaitól (Csács Zalavártól, Apátfa pedig Kapornaktól), és csak a csatári bencések birtokoltak, igaz nem túl jelentős területeket, Botfán és Olyves- falván. Érdemes röviden azt is megemlíteni, hogy az oklevelek tanúsága szerint a szomszédság miatt az itteni egyházi birtokosok, a veszprémi püspökség, a zalavári és a csatári apátság között is támadtak birtokügyekben konfliktusok, sőt nem voltak ritkák a hatalmaskodások sem, különösen a malmok miatt. 1430-ban a vasvári káptalan előtt András, zalavári apát eltiltotta Rozgonyi István veszprémi püspököt és jobbágyait a csácsi malmok és az egerszegi tizedek és rétek jogtalan 71 ZML DL 161. 72 Vándor 1997. 103. p. 73 Kvassay 1997. 61-62. p. 74 Rácz 2Ó01.46-47. p. 51
