Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Bilkei Irén: Egerszeg-környéki falvak a 15–16. században

Arra is vannak adataink, hogy a zalavári apátság a malmait eladta,42 vagy hosszabb-rövidebb időre bérbe adta. 1449-ben például egy malom évi bérleti díja 8 dénár pénz és 1 font bors volt.4’ Hatalmaskodá- si ügyekről is szólnak oklevelek, így például 1526-ban Erdődi Péter tett panaszt Jagelló Lajos királynál, hogy Nádasdy Tamás megbízásából zalavári várnagya, Zele Balázs Csács birtokon körmendi polgárok pincéiből 150 hordó bort raboltatott el.44

A 16. század közepén, a Mohács utáni évtizedben Nádasdy Tamás, Zalavár világi kormányzójaként tűnt fel csácsi ügyek kapcsán is. 1532-ben igazolást adott Kürtös János deáknak arról, hogy amikor az ő csácsi birtokának gazdatisztje volt, tisztességesen végezte munkáját, a birtok jövedelmeivel mindig pontosan elszámolt.4” Néhány hónappal később Kürtös János már zalavári várnagyként tudatta Nádasdy Tamással, hogy a Kőszeg felé vonuló török hadak felégették a csácsi birtokot, elpusztultak a pincék és a boroshordók is, de a malmok épségben maradtak.46 Nádasdy még az 1549. évi dicalis összeírás szerint is 20 porta birtokosa volt itt.47 48 A Csács melletti Bozsok szintén a zalavári apátság birtoka volt, de a források szűkszavúan szólnak róla.

Csácsban ma is áll a falu félköríves szentélyű románkori, a 13. század közepén épített részleteket őrző, gótikus stílusú Szent Sebestyén titulusú templom, amit a 15. században támpillérekkel bővítettek.46

A szép nevű Olyvesfalvát ma már csak a nevéről ismerjük, ami először 1335-ben bukkant fel a zalavári apátság határjárásában.49 A 15. században a csatári bencések mellett kisebb nemesi családoknak voltak itt birtokai (például Dabronci, Bucsai),50 majd a 16. század közepén a nagyhatalmú vasi Monyorókeréki Erdődi Péter tűnik fel bir42 1448: MÓL DL 36 687.

44 MÓL DL 36 689., Holub 1963. 52. p.

44 MÓL DL 49 892.

45 Bilkei 1999. 55-56. p. (nr. 78.)

46 Füssy 1902. 118. p.

47 Maksav 1990. II. 941. p.

48 Vándor 1976. 199-218. p.

49 ZO I. 306. p. (nr. 206.)

50 1498: MÓL DL 48 986.

48