Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)
Káli Csaba: Egy bérház anatómiája: A zalaegerszegi Pontház építéstörténete
szenvedett késedelmet, így az üzletekre a polgármester csak 1950. március 1-jével adta meg a használatba-vételi engedélyt, és teljesen csak április 7-én fejeződtek be a munkálatok. A Népbolt N. V. egy fűszer-csemege boltot, illetve egy espresszo-cukrászdát alakított ki. A hatvanas évek végén már a bolt helyét is a cukrászda foglalta el, amelynek terasza az arra alkalmas időszakban az épület előtti sávra terjedt ki. A cukrászda belsőépítészetileg, az épület egészével összhangban, modern dizájnt kapott, amit a vaskos hengeroszlopok és a pultoknál kialakított hullámzó falfelületek érzékeltettek. A karbantartás hiánya, valamint az időközbeni stílustörő applikálások a későbbiekben - nemcsak a cukrászdában, hanem az egész épületre nézve - lerontották a letisztult modern összhatást. A cukrászda funkció egészen a kilencvenes évek első harmadáig-közepéig megmaradt, majd átadta helyét - tulajdonképpen az eredeti elképzeléseknek megfelelően - kisebb, kezdetben meglehetősen gyorsan változó profilú kiskereskedelmi üzleteknek. A tervezett és a tényleges bekerülési ár viszonya végül — az előzmények tükrében szinte hihetetlen módon - egészen szépen alakult. Az 1950. május 8-án valamennyi érdekelt fél képviselőjének jelenlétében, a városháza műszaki részlegén felvett felülvizsgálati jegyzőkönyv szerint az építkezés fedezetére végül összesen 2.018.000 Ft állt rendelkezésre, amiből 390.000 Ft-ot tett ki a város hozzájárulása, a többi 1.628.000 Ft-ot pedig az Országos Tervhivatal utalta ki több részletben. A Szombathelyi Magasépítési Nemzeti Vállalat 1950. március 25-én küldte meg a végszámlát, amely 1.381.869 Ft 75 fillérről szólt, igaz ez nem tartalmazta a portálok, vagyis az üzletkirakatok költségét, amelynek a szerelése ekkor még folyamatban volt. A megtakarítás terhére az Építési Minisztérium, Zalaegerszeg hozzájárulásából 240.000 Ft-ot visszautalt a város kasszájába, amit további lakásépítésre kellett fordítani. Mivel a csúszás okai - elsősorban a helyben párhuzamosan beindult laktanyaépítés - az építtető, azaz a város előtt is egyértelműen bizonyítást nyertek, tekintettel a keletkezett megtakarításra, a város vezetése eltekintett a kötbértől. A bizottság kívül- belül megtekintette az épületet, amelyen lényeges szerkezeti vagy 238