Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)
Káli Csaba: Egy bérház anatómiája: A zalaegerszegi Pontház építéstörténete
dául a kizárólag északra néző lakásokat, mindenkinek biztosítani igyekezett a benapozottságot, a parkosított zöld felületeket. Ezeket az elveket azonban csak egy új telepnél lehetett maradék nélkül érvényesíteni, ott, ahol nem kellett számolni a megelőző korok építészeti termékeinek jelenlétével és az abból fakadó kötöttségekkel, alkalmazkodási kényszerekkel. Egy 19. század végi, zárt utcasorú, magastetős beépítés esetében azonban meglehetősen furcsán hat egy foghíjbeépítés szándékával odaaplikált, az utcafronthoz képest még vissza is ugratott, lapostetős modern pontház, még ha az önmagában, kvalitásait tekintve meg is állja a helyét. A vizuális disszonanciát csak tetézte, hogy a tervezett épület a maga négy emeletével eléggé kirítt a belváros akkori egy, maximum kétemeletes átlagmagasságából. Az építkezés után nem sokkal később készült távlati fotókon különösen jól megfigyelhető az épület korabeli várossziluettbe való határozott beleszólása, ami viszont a későbbiek tükrében erősen relativizálódott, hiszen a következő évtizedekben a városközpont magassága nemcsak elérte, hanem túl is haladta ezt a szintmagasságot. Az épülettel, sőt a térséggel kapcsolatos korabeli vázlattervek azonban még ennél is grandiózusabbak voltak. Az engedélyezett homlokzati terveken27 is jól látszik, hogy az elsődlegesen tervezett és kivitelezett épületnek az ikersziluettjét is felrajzolták szaggatott vonallal. Ezen a terven már egy kétszer 15 lakásos épület szerepelt. A kapcsolódd dokumentumok szerint ezen kívül még három hasonló tömbbel számoltak, egymás mögé sorolva őket, amelyek közül egy harminc, míg a másik kettő 24 lakásos lett volna, így a négy épület 108 lakásában mintegy négyszáz lakó elhelyezésével számoltak.28 E nagyszabású terv, amely teljesen átformálta volna Zalaegerszeg belvárosának évszázadok során kialakult utcaszerkezetét, az emiatt lényegében torzónak is tekinthető bérház felépülte után nem folytatódott. Az illeszkedési problémák ellenére az épület kétségkívül reprezentatívnak, és részben egyedinek számított, amelyet a kor neves építész-team-je 27 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 72/1949. Az épület tervei 1948. augusztus 30-i dátumot viselnek, amit a helyi építés és közmunkaügyi igazgató szeptember 15-én hagyott jóvá. 28 ZML Žeg. m. v. polgm. ir. 72/1949. A dokumentum keltezése: 1948. december 21. 234
