Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Havasi Bálint–Simmer Lívia: Újabb adatok Zalaegerszeg középkori történetéhez

ben,15 továbbá Tiszabercelen is találtak hasonló tárgytípust: 3 db szürke, téglaszínű foltos, gömbölyű - az egyiken körben ujjbenyom- kodásokkal -, 8,8-9,2 cm átmérőjű, továbbá 4 db hasonló színű, lapított gömb alakú, 9,8-12,2x5,3-6,8 cm átmérőjű agyagtárgyat.16

Összegzés

A feltárt teleprészlet az előkerült leletanyag alapján a 13. század végétől aló. századig terjedő időszakra keltezhető és folyamatosan lakott volt. A 14. századi kerámiaanyagban jól megfogható, hogy főként az Árpád-kori fazekashagyományokat folytatta a helyi lakosság. A lelőhelyen a fentebb ismertetett agyaggolyók használata is kimutatható az Árpád-kor után, a 14. században.

A teleprészlet az Árpád-kori és késő középkori településmagtól délre mintegy 1 km-es távolságra helyezkedik el, vele való kapcsolata írott források, valamint a bevezetőben említett régészeti adatok hiánya miatt bizonytalan.17 Az előkerült leletanyag és objektumok alapján inkább egy mezőgazdasági tevékenységet folytató teleppel, településrésszel állunk szemben, ellentétben a Kossuth Lajos utca - Dísz tér körzetében 2007-ben feltárt iparos, kézműves teleppel.18

15 Kvassay 2007. 59. p.

16 Istvánovits 2003. 206. p.

17 Jól ismert és többször idézett adat, hogy Zalaegerszeg mai határain belül a középkorban 23 település létezett. (Lásd többek közt Vándor 1997., Kvassay 1997., Bilkei 2006. 10. p.) A középkori Egerszeg déli határvonala egy 1381. augusztus 24-én kelt oklevélből ismert. (Nagy - Véghely - Nagy 1890. 176— 179. p.) A határvonalat mesterséges jelekkel tűzték ki Besenyő és Bazita felől.

15 Iparos és kézműves telep említése: Vándor 2007/b. 309. p.

20