Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)
Makóné Buzás Eleonóra: A zalaegerszegi internálótábor 1916–1924
szállítását. így hónapokig nem történt előrelépés az ügyben, végül itthon már az a vád is érte a kormányt, hogy kitagadja orosz földön raboskodó fiait. A tárgyalások 1921 februárjában kezdődtek újra, de csak hosszas vita után született megállapodás. Az oroszok több listával is rendelkeztek a Magyarországon börtönökben és internálótáborokban fogva tartott kommunistákról. A listákat emigránsok és hazatért orosz hadifoglyok közreműködésével állították össze. A túszokért cserébe mintegy négyszáz magyar kommunista és családtagjaik kiadatását követelték az oroszok. Ez az elképzelés a magyar kormányon belül heves vitákat váltott ki, sokan jogi képtelenségnek tartották, hogy magyar állampolgárokért cserébe magyar állampolgárokat adjanak át egy idegen államnak. Kifogásolták a politikai foglyok kiadatását is, mert ezzel lehetetlen helyzetbe hoznák a független magyar bíróságokat. így csak hónapok múlva, 1921. július 28-án sikerült tető alá hozni a megállapodást. A rigai egyezmény értelmében a magyar kormány hozzájárult négyszáz politikai fogoly kiadásához, cserébe az Oroszországban lévő magyar túszokért és internáltakért. A szerződés ratifikálása előtt a nemzetgyűlés új törvényt hozott a büntetés végrehajtásának kivételes elhalasztásáról és félbeszakításáról. Ennek értelmében az igazságügy miniszter határozatlan időre elhalaszthatja, vagy félbeszakíthatja a kommünnel kapcsolatos bűncselekmények miatt elítéltek büntetésének végrehajtását, és az elítéltet átadhatja Szovjet- Oroszországnak az ott fogva tartott magyar hadifoglyokért cserébe. Ha azonban az így átadott egyén elhagyja az orosz földet, hatályát veszti a büntetés végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása. E rendelkezést olyanokkal szemben is lehetett alkalmazni, akik ellen az eljárás még folyamatban volt.114 Augusztus 12-én a kormány elfogadta a rigai egyezményt, és novemberben megérkezett a kicseréltek első csoportja Rigába. Az első transzportban hatvan fő kapott helyet, ezeket Jungerth Mihály és dr. Moldoványi Géza királyi ügyész jelölte ki. A csóti és a piliscsabai táborban összegyűjtött orosz internáltak közül 863-at szintén az első transzporttal küldtek haza. A „cserekommunistákat” a Maglódi úti Gyűjtőfogházba irányították, és onnan 114 Magyar Törvények. 1921. évi törvénycikkek. Bp., 1922. 358. p. (1921:XL. törvénycikk.) 214
