Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Havasi Bálint–Simmer Lívia: Újabb adatok Zalaegerszeg középkori történetéhez

Az objektumok értékelése

Az objektumok értékelését több tényező is megnehezíti: egyrészt a lelőhely pontosan nem meghatározható nagyságú részét a területen folyt korábbi építkezési munkálatok elpusztíthatták, ami több - sérült, illetve félbevágott - objektum révén sejthető (lásd a 2. ábrán, az ösz- szesítő térképen szaggatott vonallal jelölt objektumokat, illetve ezek leírásait), másrészt a feltárt régészeti jelenségek esetében is kimutatható a pusztulás nyoma, amit a 10-30 centiméter vastagságú betöltés rétegek jeleznek. Az interpretációt tovább nehezíti, hogy az ásatás viszonylag kis területre terjedt ki.

A feltárt objektumok több mint felét különböző méretű gödrök (28 db), nem elhanyagolható hányadát pedig cölöplyukak (23 db) teszik ki. A cölöplyukak száma és elhelyezkedése alapján biztosan számolnunk kell kettő esetleg több cölöpszerkezetes, vesszőfonatos épület létével a területen. Az épületek alaprajzának rekonstrukciója - az előző bekezdésben leírtak miatt is - nehézségbe ütközik, több változat is elképzelhető. (A lehetséges verziókat lásd a 9. ábrán.) A feltáráson előkerült paticsok a cölöpszerkezetes épületek vesszőfonatos tapasztásából származhatnak.

A feltárt gödrök agyagnyerő-, illetve hulladékgödrök lehettek. Feltűnő a kemencék, illetve munkagödrök hiánya, különösen a nagyszámban napvilágra került agyaggolyók jelenléte mellett, amik feltűnése egy telepen - egyes feltételezések szerint - ipari tevékenységgel is összekapcsolható.6

Több objektum esetében is megfigyelhető a szuperpozíció jelensége, ami teljesen összhangban áll a lentebb olvasható leletanyag értékeléssel, és a terület hosszabb időszakon keresztül történő használatát támasztja alá.

Kvassay 2003. 146-147. p. (Az agyaggolyók leírását, illetve a problematika kifejtését lásd a dolgozat „Agyaggolyók” alfejezetében.)

14