Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Hermann Róbert: Szabó Samu honvédszázados emlékirata a 47. honvédzászlóalj történetéről

lönös az emberi önmegtartási ösztön. Itt tapasztaltam először, hogy midőn az álgyűgolyók fejünk fölött elsivítottak - bár tudtuk, hogy azok fönt vágynak lőve, s rajtunk tűi messze ütő[d]nek le, mégis gyakran a sivitás hallásra lebuktunk, én azonban folytonosan dohányoztam. Besetétedvén, az ütközetnek vége lett; csatahelyünket megtartottuk ugyan, de éjjeli szállásra egy pár ezer lépéssel hátrább vonultunk, s minthogy az ellenség még azon éjjel elszökött, mi is Putnokra visszavonultunk.59 Febr. 17-én Sajósz[ent]péterbe, 18-án ott maradtunk. 19-én Miskolcon által Harsányba, 20-kán M[ező]keresztesre, innét M[ező]kövesdre, Kerecsendre, Sírokra. Itt a mi zászlóaljunk egy század Porosz ezredbeli,60 egy század vadász és egy osztály huszár61 4 álgyúval a Pétervásárott volt ellenségnek éjjeli megtámadására volt kirendelve. Febr. 24-kén reggeli 5 óra volt a támadási idő. Mi tehát éjjel 12 órakor kiindultunk Sírokról, s 5 óra előtt jóval Pétervásárhoz félóra járásra megállottunk, várván az 5 órát, és Klapka tábornok62 által a másik részrőli megtámadást, s erre jelül kitűzött egy álgyúlövést. Azonban már világosodni kezdett, s a jellövés mégsem hallatszott; Klapka csapatja nem érkezett meg valamely akadály miatt a kitűzött időre;63 - így hát mi nem annyira megtámadás végett - mert nagyon

59 A tornaijai ütközetre lásd: Franz Kocziczka: Die Winter-Campagne des Grafen Schlik’schen Armeekorps 1848-49. Olmütz, 1850. (a továbbiakban: Franz Kocziczka 1850.) 207-210. p.; Garzó Imre: Életem és abból merített gondolatok. (Az emlékirat szövegét sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Blazovich László és Varsányi Péter István. Az eló'szót írta Varsányi Péter István) Bp., 1978. 67. p.; Novak Mihály 1906. 236. p. (Kerkápoly Tivadar emlékirata); Borús József 1975. 137-138. p.

60 A 34. (Porosz herceg) gyalogezred 1. zászlóalja, amelyet Albrich Károly ó'rnagy vezetett.

61 Azaz két huszárszázad.

62 Klapka György (1820-1892), kilépett cs. kir. főhadnagy, 1848. október 16-tól honvéd őrnagy, november-decemberben a bánsági hadtest vezérkari főnöke, 1849. január 9-től ezredes, a felső-tiszai, majd az ebből alakuló I. hadtest parancsnoka, március 31-től vezérőrnagy, májusban helyettes hadügyminiszter, majd a hónap végétől komáromi vár- és hadseregparancsnok. Emigrál, 1867 után hazatér. - Klapka ekkor még csak ezredes volt.

63 Dembiriski ugyanis megtiltotta Klapkának a rajtaütés végrehajtását, de a Máriássy-hadosztályhoz az ellenparancs már késve érkezett meg. Borús József 1975. 141. p.

145