Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Molnár András: Főadószedőből alkotmányos alispán: Koppány Ferenc (1792–1866)

kifüggesztessék, hogy azon egyént, mint e megyének szülöttjét, a nemzet törvényes függetlensége és törvényei sérthetetlensége fenttar- tásáért szükségelt küzdelmekben oly ernyedtelen [értsd: ernyedet- len] s utánozhatatlan tapintatot tanúsított, ki a haza jobbjai s választottjai közül az elsők közt vala, kik a népszabadság, jogegyenlőség felett szót emeltek, akinek buzgalmát s ritka elmetehetségét nemcsak a mostan élő honpolgárok bámulják, hanem az összes mívelt világ közbecsülését is páratlan hazaszeretete, eszélyessége és bölcs tapintatával magának kivívta, kit az utókor is e honban addig, míg magyar alkotmányos polgár a hazában létezni fog, csodáland; hogy tehát az utódok is láthassák, hogy milyen volt testi kültekintetére is e páratlan ritka elméjű, nagy és bölcs hazafi.” A bizottmányi közgyűlés helyesléssel fogadta az első alispán előadását, elrendelte az életnagyságü festmény közpénztárból való megrendelését, és felhatalmazta az alispánt, hogy értekezzék a legjobban hozzáértő művésszel, és tegyen meg minden szükséges intézkedést a kép megszerzése érdekében.151

A zalai bizottmány még a szeptemberi közgyűlésen felhatalmazta Koppány Ferencet, hogy a megye házipénztárából előlegezze meg a festés és a képkeret árát, amint a megkötött szerződést kézhez kapja.152 Koppány már az október 1-jén kezdődött közgyűlésen jelentette, hogy a kép megfestése iránt szerződést kötött Györgyi Alajos pesti festővel, és kérte, hogy a festményért, annak keretéért, s azoknak vasúton Nagykanizsára leendő szállításáért 903 osztrák értékű forintot utaljanak ki a házipénztárból. A közgyűlés elrendelte, hogy a főadószedő adja át az első alispánnak a kért összeget, amit majd az alispán fog a művésznek eljuttatni, s neki kell gondoskodnia a festmény Nagykanizsáról Zalaegerszegre való szállításáról is.153

A Pesten alkotó festőművész, Györgyi (Giergl) Alajos (1821-1863) elsősorban arcképfestőként volt ismert az 1850-es, 1860-as években. Portréit egyszerre jellemezte a gondos jellemábrázolás és a viselet, illetve környezet részletes, érzékletes megjelenítése. Györgyi Deák Ferencről legalább négy életnagyságú olajképet festett 1861/1862ы ZML biz. kgy. jkv. 1861. szeptember 2. 2204. sz. (6-7. p.), vö. Foki Ibolya 1988. 167. p. 22. jegyzet.

152 ZML biz. kgy. jkv. 1861. szeptember 2. 2647. sz. (34. p.)

153 ZML biz. kgy. jkv. 1861. október 1. 3481. sz. (32-33. p.)

126