Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)

Katonai és „civil” élet a Zala partján

terhelt szántók és szólok vásárlására fordították vérük hullatásával keresett forintjaikat. Példaként idézhető, hogy 1672-ben Gyenesi Gergely zászlótartó, utóbb lovashadnagy, két szomszédos szőlőt bírt a Ballya nevű szőlőhegyen.21,1 Ugyanezen promonthoriumon feküdt Balázs kovács közkatona szőlője is, amelynek egy részét 80 forintért adta el Bessenyey István hadnagynak 1629-ben.210 211 Fehér András Ze- behegyi, időközben erdővel benőtt szőleje a végvár egyik lovasának, illetve egy gyalogos tizedesének ingatlanával volt szomszédos a század utolsó esztendeiben.212 A szórványos forrásanyag statisztikai vizsgálatot ugyan nem tesz lehetővé, ám a kiragadott példák is arra engednek következtetni, hogy Egerszeg esetében a katonák soraiban a szőlőművelés volt domináns. Mindezt jól érzékeltetik gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális Egerszegről 1689 tavaszán Batthyány II. Adám főkapitányhoz írt sorai: „Mert inkább kimegyen a végházból a szegénylegény, mintsem, hogy szőlejét pusztán hagyja, egyébiránt is vetése igen kevés lévén, a szőlő hasznából élődik”.213

1625-ben 62 egerszegi katona közel 30 akós termésátlagot produkált, ami arra enged következtetni, hogy a szőlőgazdálkodás többségüknél nem kizárólag az önellátást szolgálta, hanem a borból eladásra is jutott.214 Az ingatlanok egyébiránt rendszerint zálog vagy örökvétel útján, viszonylag alacsony összeg ellenében kerültek a fegyveresek kezére, de a prezídium társadalmát hálószerűén átszövő rokoni kapcsolatok révén azokat természetszerűleg örökölhették is. A vásárolt

210ZML V. 1601. ZVRL No. 452.

211 MOL P 58. Bezerédy család (ménfői) it. 1. cs. Fase. H. No. 206., No. 201., No. 204.

J2ZML IV. 14a. Polgári perek. 3. d. 1700. No. 4. és No. 18.

215 MOL P 1314. A herceg Batthyány család levéltára. Missiles. No. 33197. Nagy Ferenc Batthyány Ádámhoz. Egerszeg, 1689. március 2. A zalai borkultúra középkori előzményeire Holub, 1960. 181-203.

214 VÉL Dec. Ep. Cap. 106. No. 48. 1627. A termésnagyság öt és 90 akó között változott. Az 1696. évi portális összeírás ugyanakkor 200 katona kezén mindössze 27 hold (másként kifejezve 262 kapás) szőlőt vett jegyzékbe 200 akó terméssel, ami meglepően alacsony érték. MOL MKA E 158. Conscriptio portarum. Tom. LIV. (1664. d.) föl. 704.

49