Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)
A Kanizsa ellen vetett végvidék a 17. század közepén
si helyőrségeiben 1649-ben majd kétannyi gyalogos szolgált, mint lovas.3 (2. sz. melléklet) A Kanizsa 1600. évi oszmán kézre kerülésével életre hívott vilajet helyőrségeiben közel 4100 várkatona és ismeretlen számú javadalombirtokos állt fegyverben.45 46 A kanizsai beglerbég alárendeltségébe tartozó Segesd, Kaposvár, Berzence, Szigetvár, Pécs és más, kisebb garnizonok helyőrsége javára némi létszámfölény mutatkozik, ám ezt ellensúlyozta, hogy a kanizsai vilejet a győri végvidékkel is határos volt. Minthogy Kanizsa elfoglalása - Eger négy évvel korábbi (1596. évi) bevételéhez hasonlóan - az oszmánok számára nem járt számottevő területnyereséggel, az új beglerbégségek határait a budai rovására kellett meghúzni. Ez esetünkben a szigetvári és a pécsi szandzsák elcsatolását jelentette, de a kanizsai ejálet a Dráván is átnyúlhatott.47 A Balaton és Dráva közötti határövezet két oldalán hozzávetőleg ugyanannyi keresztény és oszmán katona állhatott szemben egymással, ami viszonylagos egyensúlyhelyzetet teremthetett ezen a határszakaszon. Az erők tényleges összevetését mindazonáltal nagyban megnehezíti a mind az oszmán, mind a keresztény várláncolatban alkalmazott, ám a hivatalos kimutatásokban nem szereplő katonacsoportok létezése. A Kanizsa ellen vetett főkapitányság alappillére - a bemutatott négy várkörzet dacára - Egerszeg és Kiskomárom várkettőse volt, melyek együttesen a generalátus haderejének mintegy harmadát tudták falaik között. (3. sz. melléklet) A két végház elsőbbségért vívott küzdelme már a 17. század első évtizedében eldőlt az előbbi javára, mégpedig azáltal, hogy a végvidék vicegenerálisa a Zala-parti városban rendezte be székhelyét, aki egyúttal az egerszegi végvár (fő)ka- pitányi posztját is betöltötte. (5. sz. melléklet) Minden bizonnyal központi fekvése és viszonylagos védettsége billentette a mérleg nyelvét Egerszeg javára, jóllehet a Kanizsa tőszomszédságában fekvő Kiskomárom mind helyőrségének keretlétszámát, mind erődítettségét 45 Ekkor 1540 gyalogos mellett mindössze 844 huszár (illetve ismeretlen számú tüzér és egyéb alkalmazott) volt az előírt létszám. MOL P 1315. A herceg Batthyány család lt. Batthyány I. Ádám iratai. 4. cs. föl. 98-99. 46 Hegyi, 2007. 169.; A kanizsai oszmán uralomra Vándor, 1994. 353-401. 47 Dávid, 1992. 55-64.; Moaéanin, 1992. 73-75.; Varga Sz., 2009. 82-86. 17
