Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)

Okmánytár - Unikális dokumentumok

Hetedszer: Az végházban senkinek marhája se nyáron, se télen, úgy éjjel, se nappal szabadon ne járjon, mert ha valami lárma424 425 vagyon, az marha olyankor közikbe elegyedvén az vitézlő rendnek, és együtt kinyargalván sok akadályt és kárt tészen, másképpen is az árok partját elnyomják és sok alkalmatlanságnak okai.

Nyolcadszor: Az isteni káromkodás igen eláradott426 az végházban. Azokáért ennek utána valaki adtával, teremtettével és hitével szitkozódik, és megtudatik, ha férfi, vagy négy forintot fizessen, vagy {tálca alá vetessék, s ha asszony, vagy pellengérbe, vagy spanyol palást427 alá vetessék. Ha pedig többször is elköveti s gyakorolja, az olyan törvény szerint büntetődjék.

Actum is arcé nostra Rohoncz, anno Domini millesimo sexcente- simo octuagesimo secundo, die sexta Augusti.

Gróf Batthyány Kristóf

MOL P 45. Be'kásy család It. Évrendezett iratok, 1680-1684. föl. 29. (Eredeti)428

18.

Batthyány I. Adám Kanizsával szembeni végvidéki főkapitány rendtartása a hírlövetésről H. n. 1644. január 17.

Anno 1644 die 17 Januarii.

Az török hírek felől való végezés, mint kelljen az lövésekre a végházakban vigyázni egymásra

1. Ha a török Pölöske mellett a túlsó félen menne föl, Pölöskéről lőjjenek egyet, kihez képest424 Kemendről is csak hamar egyet kell

424 Közkatonának.

425 Riadó.

42l> Elharapódzott.

427 Többnyire fémből készült büntetőeszköz.

428 A forrást Pálffy Géza szívességéből közölhetem.

102