Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

A párt, mint hatalmi gépezet

A többi résztvevő diák írásbeli figyelmeztetést kapott. A tanárok kö­zül szintén elbocsátottak, vagy áthelyeztek párat, köztük a hittanárt. Az esettel a helyi sajtó mellett az országos is foglalkozott, melynek keretében azok a valóságot elferdítve, a tényeket meghamisítva, egy újabb kirohanást intéztek az egyházak ellen.73 Az ügy ilyetén keze­lése megdöbbentette az embereket, a polgármester a rendszeres havi jelentésében meg is említette, miszerint a város lakosságának jelen­tékeny része a diákok mellett foglalt állást. Mindszenty József hercegprímás 1948 karácsonyán történt letar­tóztatása a helyi hatalom részéről egyre bátrabb provokációk sorát indította el. A célpont dr. Galambos Miklós plébános lett, aki az itteni katolikusok első számú vezetőjének számított. 1949. január első nap­jaiban, úgymond a zalaegerszegi katolikus munkásság nevében, egy 25 tagú küldöttség kereste fel a plébánost és egy memorandumot adott át neki.74 * Ezt követően heti rendszerességgel érkeztek a plébá­noshoz a felszólítások, küldöttségek, amelyek célja a színvallás, vagy még inkább egy Mindszentyt elítélő nyilatkozat kicsikarása volt. En­nek jegyében január 25-én a Diákszövetség képviselői keresték meg Galambost, aki elutasította véleménye kinyilvánítását.73 Pár nappal később, január 29-én a megye és a város vezetői jártak az egyházi ve­zetőnél, mikor is az - az eseményről beszámoló újságcikk szerint - állást foglalt a köztársaság és a demokrácia mellett.76 Az egyházi befolyás visszaszorítása címén, a későbbi éveket ille­tően a legfontosabb politikai törekvéssé a hittanra járók erőszaktól sem visszariadó redukálása vált. Az 1949. október 5-én tartott párt­bizottsági ülésen dr. Gábor Ernő kemény fellépést sürgetett az általa „reakciósnak” bélyegzett tanárok ellen. Szerinte a városban szabá­' ’ Kiss 2002. 16-19. p. A retorzióban részesített diákok között volt olyan, aki semmit nem csinált, viszont apja - Kováts Ferenc - a helyi FKGP, illetve DNP vezetője, egyúttal országgyűlési képviselője volt, minek utána az ügy egyértelműen koncepciós jelleget öltött. Vö. Major 1997. Zala, 1949. január 5. 1. p. Az újság első oldalán olvasható vezércikkben, a memorandumot átnyújtók közül senki sincs nevesítve. 'Zala, 1949. január 27. 1. p. 76Zala, 1949. február 1. 5. p. A cikk, a korábbiak éles hangnemével szemben feltűnően békülékeny volt. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom