Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

A párt, mint hatalmi gépezet

polgármesteréhez, amelyben nehezményezte az emlékmű avatáson elhangzott egyház- és Mindszenty-ellenes beszédeket.67 68

Az iskolák bő egy hónappal későbbi államosítását nem kísérték igazán látványos tiltakozások, - ez későbbre maradt, amire még visz- szatérünk - a város alapvetően konzervatív, mélyen vallásos érzelmű lakossága, a rá nehezedő nyomás miatt inkább passzivitásával tüntetett.66

Zalaegerszeg egyetlen egyházi fenntartású iskoláját a Notre Dame- rend tartotta fenn. A Mindszenty József erőteljes közreműködése révén, 1929-ben átadott hatalmas iskola-komplexumban tanítónőképző, annak gyakorlóiskolájaként elemi iskola, valamint polgári leányiskola és internátus is helyet kapott. A helyi hatalom, Mindszentynek az iskola életében játszott szerepe miatt, mint egy elfoglalandó várra, lerombolandó erősségre, úgy tekintett az intézményre. A helyi sajtó - mint az MKP (MDP) szócsöve - egyre féktelenebb propagandába kezdett, és egyre dühödtebben követelte az egyházi iskolák államosítását. A hadjárat részeként aláírási íveket köröztettek a városban, és igyekeztek a lehető legtöbb embert állásfoglalásra késztetni ez ügyben, széles skálán presszionálva az aláírást megtagadókat. Sokan két tűz közé kerültek, hiszen ha nem írják alá az államosítást kérő nyilatkozat íveit, akkor a párt hatalmával találják szembe magukat, ha aláírják akkor az egyház közösíti ki őket.

Az egyházi iskolák államosítását az országgyűlés 1948. június 16-án fogadta el, de a Notre Dame iskola vagyonának zár alá vétele már

67ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 12/eln./1948.

68ZML Zeg. m. v. polgm. ir. sz. n. 1948. június havi általános jelentés, 326. doboz, „...az iskolák államosításának kérdése a lakosságból tüntető vallási érdeklődést váltott ki, és bár megfogható cselekmény nem fordult elő, a lakosság nagy részénél rosszindulatú passzív magatartás volt érzékelhető.” Ugyanezen jelentés szerint az egyetlen - előbbiek tükrében kissé különös - aktív megmozdulás akkor történt, midőn június 2-án a Katolikus Kultúrházba (ma étterem a Kosztolányi és Petőfi utca sarkán) a r. k. egyház vezetői szülői értekezletet hívtak össze, de a meghirdetett időpontban az összesereglett több száz főnyi tömeg zárt ajtókat talált. Az odasiető polgármester elérte, hogy egy államosítást kérő táviratot küldjenek a minisztériumba. Zalaegerszegi Füzetek III. 28. p.

35