Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

Pártvezetők, párttestületek, párttagok

telten felidézó'dött az a momentum is, miszerint a munkaszolgálatból való megszökése miatt, egy a sátoraljaújhelyi börtönt is megjárt zalaegerszegi kereskedő, felismerte - első nyilvános itteni szereplésekor - Seressben az egyik fogva tartóját.29 A fő problémát azonban a botrányos szerelmi ügyek jelentették, ahol az alkohol sem játszott mellékszerepet. Egy ilyen jellegű korábbi eset kapcsán, nevezetesen az 1949. augusztus 20-i ünnepség éjszakáján történtek miatt fegyelmi bizottság elé is állították, ahol mint visszaesőt, már akkor fel akarták menteni pozíciójából. Ezt azonban megúszta, a nőügyek azonban tovább folytatódtak, erodálva a saját, a párt, és ezen keresztül a terjeszteni kívánt eszme tekintélyét, így a januárban tett „dolgozói bejelentés” az utolsó csepp volt a pohárban.30 *

Az már csak tényleg hab volt a tortán, mi szerint Seress tudott arról, hogy a tsz-ből 1951 elején petíciót készülnek küldeni a Földművelésügyi Minisztériumba a tagok, a földjük visszaadása érdekében és ennek megakadályozására nem tett semmit.’1 Ezek alapján, a Központi Vezetőség sürgetése után, 1951. január 25-én a megyei pártbizottság elmozdította pozíciójából Seress Jánost és egyúttal a

29 Ez az információ valamivel később, áttételesen eljutott Lakatos Dezső megyei titkárhoz is, aki jól leteremtett mindenkit, amiért nem jelentették ezt neki azonnal. Mindenesetre azokat, akik tudtak az ügyről, titoktartásra kötelezett. Seresst később szembesítették ezzel a váddal, de mindent tagadott.

30 A nyomozás alaposságát jelzi, hogy az arról készült jelentésben még azok az információk is helyet kaptak, amely szerint Seress, 1949-ben, a Síp utcai nyilvánosházban tett egyik „látogatása” alkalmával kifecsegte az egyik kéjnőnek, mely boltokat fogják a közeljövőben államosítani. E jelentésből derül ki az is, hogy valójában Sátoraljaújhelyről is egy botrányos szerelmi affér miatt kellett távoznia, melynek a végleges lezárására már az itteni megyei titkár szólította fel Seresst. Mindezeket az ügyeket még az is tetézte, hogy a városi folklór természetesen összehozta a párttitkárt és a polgármesternőt - a férjétől külön élő-Siklósi Mihálynét, akinek hasonló, férfiakkal megesett kalandjai folyamatosan foglalkoztatták a város közönségét, egyúttal állandó fejtörést okoztak a felettes szerveknek.

’’ Némileg szemforgatónak tekinthető a nyomozati jelentés ezen része, melyben Seress nyakába varrják a tsz megalakítását közvetlenül megelőző, az ígérgetést az erőszakkal vegyítő szervezést.

22