Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
A kamaszodó város új ruhája – építészet és infrastruktúra
gyobb sérülést, 81 pedig lakhatatlanná vált.477 Nagy valószínűséggel egyik adat sem helytálló, így csak arra alkalmasak, hogy a pusztulás nagyságrendjét érzékeltessék. Az elsó' feladat tehát a sérülések kijavítása mellett a romépületek esetleges újjáépítése vagy eltakarítása, valamint a háború miatt félbemaradt építkezések befejezése volt. Ezek maradéktalan végrehajtása az ötvenes évek közepéig sem történt meg. Ezzel szemben a lakosság száma viszonylag gyorsan növekedett, amelynek részleteit már a megelőző fejezetben kifejtettük, így erre most csak hivatkozunk. A harmadik fő faktor a korszak egészére jellemző alacsony számú lakásépítkezés volt. A lakásépítés a már többször citált indusztrialista szemlélet és a katonai érdekek elsődlegessége miatt eleve háttérbe szorult. Zalaegerszeg esetében ráadásul a közművek, elsősorban a vízvezeték és a csatornázottság hiánya is hátráltató tényezőnek bizonyult. Ezek megléte nélkül ugyanis a lakások fajlagosan nagyon drágák voltak, hiszen minden lakótömbhöz külön kutat kellett fúrni, valamint külön derítőt kellett építeni. Zalaegerszeg alkupozíciója, a redisztribúciós rendszer hierarchiájában elfoglalt helye nem volt olyan erős, hogy a lakásépítkezések terén ilyen adottságok mellett, az elértnél többet tudott volna kiharcolni. Arra a kérdésre, hogy végül is hány lakás épült Zalaegerszegen (1945)1947-1956 között, nem könnyű válaszolni. A kérdést megnyugtatóan tisztázó, összefoglaló jellegű adatsor az eddigi kutatások alapján nem került elő. Két korábbi - nem túl szakszerű - helytörténeti munka idéz ugyan (egybecsengő) számadatokat, de ezek forrását viszont nem közlik.478 Ezek szerint Zalaegerszegen a kérdéses években az alábbi mennyiségű lakás épült: Év Épült lakások száma 1945-1950 37 1952 4 1953 5 477 Káli 1997. 332. p. 4,s Szabad életünk 13 éve. 87. p.; Fejezetek Zalaegerszeg történetéből. 114. p. 162
