Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
Munkás hétköznapok – a helyi társadalom átalakulása
1948-ban bontakozott ki. Mivel Zalában, azon belül is Zalaegerszegen, a munkásmozgalomnak nem voltak hagyományai, ezért itt - főként a párt által jónak tartott - káderek sem teremhettek. A vezetőket, és egyéb funkcionáriusokat nem kis részben az ország más vidékeiről helyezték ide, akik később a családjukat is magukkal hozták. Számbelileg ennél is jelentősebb volt a honvédségen kívüli erőszakszervezetek (államvédelem, rendőrség, határőrség) állománygyarapodása, amit a burjánzásnak induló különböző, a párthoz szorosan kötődő politikai szervezetek, valamint a közhivatalok létszámbővülése egészített ki. Ugyancsak erre az időszakra esett - bár a későbbiekhez képest még elenyésző nagyságrendben - egyes vállalatok létrehozása, illetve a meglévők termelésbővítése, amelyek szintén vonzották az új munkaerőt és ezen keresztül gyarapították a város lélekszámát. A második szakasz, adatolhatóan az 1949-es népszámlálástól - valójában inkább 1950-től - az ötvenes évtized közepéig tartott és ez produkálta abszolút számban is a leglátványosabb változást, amelynek okai már ismertek. Némi magyarázatra szorul az 1957-es év csökkenést mutató adata. Noha semmi nem utal rá, de itt nyilvánvalóan nem vették számításba az ideiglenes lakosokat. Az 1955-ös állandó lakossághoz viszonyított csökkenés vélhetően a forradalom után kialakult gazdasági válsággal függ össze, amikor a beruházások visszafogása miatt megtört a városi munkahelyek növekedési üteme, ennek következtében sokan visszatértek falujukba, ami demográfiailag a bemutatott módon hatott.400 A környező falvakból, az itteni munkahelyekre naponta ingázók számára vonatkozóan még csak megközelítően pontos adatunk sincs, de ezek száma is ezres nagyságrendben mérhető.401 Figyelembe véve a város alig növekvő, inkább összességében leromló lakásállományát, - amelynek problematikáját a következő fejezetben tárgyaljuk - vala40(1 A falura való visszatérésben nem csak a városi munkahely esetleges elvesztése, hanem a tsz-ek feloszlásával az egyéni gazdálkodás lehetőségének újbóli felcsillanása, illetve rentabilitásának javulása is szerepet kaphatott. Ezeken túl valószínűleg a forradalom utáni kivándorlás - „disszidálás” - is közrejátszhatott az apadásban, illetve a dinamikus növekedés csökkenésében. 401 ZML MDP Zeg. V7. Biz. ir. 2. fcs. Államhatalmi ir. l/а. ő. e. 135
