Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
Munkás hétköznapok – a helyi társadalom átalakulása
ezek honnan erednek, milyen felmérésen alapszanak.’41 A közűiteken kívül is rendelkezünk a népesség változására vonatkozó számadatokkal, de ezek közös jellemzője, hogy a hitelességük a forráskritika szemszögéből nem mindig állják ki a próbát, amit kerekített voltuk is erősít. Ezek közlésétől ezért eltekintettünk, mivel - további részletezés nélkül is - a bemutatott adatsor kellőképpen kifejezi és jellemzi a népességszám alakulásának fő vonalát. Elemezve az adatokat, jól láthatóan több szakaszra bontható a növekedés. Az első szembetűnő jelenség az 1945 és 1949 között bekövetkezett népességszám változás. Még ha az abszolút hitelesnek elfogadható 1941-es népszámlálás adatait vesszük is alapul, akkor sem tekinthetjük az ebben a relációban mérhető 8,5%-os növekedést kicsinek. Figyelembe véve a város háborús veszteségeit, köztük a több mint ezerre tehető zsidó áldozatot és emellett az elesett, eltűnt katonákat, valamint az egyéb polgári áldozatokat, kirívó ez a növekedés, annál is inkább mivel általában a csökkenés volt a jellemző. Az ország városai között egyedül Ózd produkált az 1941-1949 közötti terminusban ennél is nagyobb növekedést (15,8%), míg a többi város meg sem közelítette ezt, egyedül Tatabánya említhető még ezen a lapon a maga 6%-os növekményével. E két település esete azonban teljesen más, ezeket a nehézipari központokat a háborús konjunktúra miatt már azon időszak alatt, illetve a háború után is lényegében megszakítás nélkül kiemelten fejlesztették, ráadásul az akkoriban külön privilégiumot is jelentő városi címeiket is ekkor nyerték el (Tatabánya: 1947, Ózd: 1949). Később e települések úgynevezett szocialista városok, az iparfejlesztést mindenek fölé emelő politikai rendszer kirakatai lettek.’96 Zalaegerszeg népesség gyarapodását ezekkel a hatótényezőkkel nem magyarázhatjuk. A város a háborús ipari konjunktúrából látványo- 391 * * * * 396 391ZML Zeg. VT ir. Tanácsülési jkv. 1955. december 15. Az 1955-ös év mellett feltüntetett adatok - a forrás szerint - csak az állandó lakosokat foglalják magukban, akik mellett 5733 fő számított albérlőnek, vagy még annak sem, hanem csak ágybérlőnek. Ennélfogva a város összes, jelenlévő népessége 23.811 főt tett ki az ötvenes évek közepén. 396 Vö. Germuska 2004. 133
