Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Kunics Zsuzsa: A Walssics család és Nagykanizsa
Wlassics Antal testvére, Eduard 1845-tdl szinte folyamatosan, a szabadságharc bukását követően is részt vett a városi tisztikar munkájában jegyzőként, fő- ill. aljegyzőként.Vl О maga - ismét fiát idézzük - „közszolgálatra csak akkor vállalkozott, midőn Nagykanizsa városának közönsége egyenesen felkérte, hogy vállalja el a polgármesteri és később a városbírói állást.”37 A városi elöljáróság kinevezése ebben az időszakban a megyefőnök hatókörébe tartozott. Nem a városi polgárok választották, de az ő akaratukat fejezte ki polgármesterré történő kinevezése 1857. március l-jén.3íi Előzményét az 1853-54. évi országos, kerületi és megyei szintű közigazgatási átalakítások után megkezdődött városi önkormányzati átszervezésekben kell keresnünk. A belügyminisztérium 1855. április 4-i közleménye engedélyezte az elöljáróságok ideiglenes rendezését (a községi és illetőségi törvény megjelenéséig).34 A Soproni Cs. K. Helytartósági Osztály, melyhez Zala megye is tartozott, elsősorban minőségi változtatást akart végrehajtani. Az osztály vezetője leirataiban követendő szempontként - az ügyintézés leegyszerűsítése, a lehető legkevesebb hivatalnok alkalmazása mellett - kiemelte, hogy „az igazgatási rendszer egészének az értelmiség által való vezetésére kell törekedni.”, a saját szakterületéhez tökéletesen értő hivatalnokokat kell alkalmazni „ügyetlen iparosok” helyett.40 Polgármesteri működését részletesen - a jelen pillanatban rendelkezésünkre álló források alapján - nem ismerjük, nem tudjuk pontosan, meddig maradt hivatalában, valószínűleg 1860 végéig. 1 Városvezetése alatt a kanizsaiak régóta óhajtott vágya teljesült, elkezdődtek a Buda-Kanizsa-Pragerhof vasútvonal építési munkálatai. Kortársai a polgármester személyes érdemének tartották, hogy sikerült a főállomást a városhoz közel létesíttetni, mivel azt eredetileg a szomszédos Horváth-Szent Miklós mellé akarták helyezni. Bátorfi Lajos újságíró, helytörténész megfogalmazása szerint: „Szívós munkássága s higgadt tapintatosságával” Nagykanizsa város „haladási alapját tagadhatatlanul” ő tette le.42 Az 1860-as évek elején a Glavina Lajos által elnökölt kanizsai törvényszék tagjainak sorában találjuk ismét „ülnök”-ként. A megyei alkotmányos bizottmány által megbízva, „bizonytalan időre és napidíj mellett választván” vállalta el a feladatot társaival együtt. Az uralkodó az országgyűlés 1861. augusztusi (augusztus 22.) feloszlatása után 41
