Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Kunics Zsuzsa: A Walssics család és Nagykanizsa

Wlassics Antal testvére, Eduard 1845-tdl szinte folyamatosan, a szabadságharc bukását követően is részt vett a városi tisztikar mun­kájában jegyzőként, fő- ill. aljegyzőként.Vl О maga - ismét fiát idézzük - „közszolgálatra csak akkor vállalko­zott, midőn Nagykanizsa városának közönsége egyenesen felkérte, hogy vállalja el a polgármesteri és később a városbírói állást.”37 A vá­rosi elöljáróság kinevezése ebben az időszakban a megyefőnök ható­körébe tartozott. Nem a városi polgárok választották, de az ő akaratu­kat fejezte ki polgármesterré történő kinevezése 1857. március l-jén.3íi Előzményét az 1853-54. évi országos, kerületi és megyei szintű közigazgatási átalakítások után megkezdődött városi önkormányzati átszervezésekben kell keresnünk. A belügyminisztérium 1855. ápri­lis 4-i közleménye engedélyezte az elöljáróságok ideiglenes rendezé­sét (a községi és illetőségi törvény megjelenéséig).34 A Soproni Cs. K. Helytartósági Osztály, melyhez Zala megye is tartozott, elsősorban minőségi változtatást akart végrehajtani. Az osztály vezetője leiratai­ban követendő szempontként - az ügyintézés leegyszerűsítése, a le­hető legkevesebb hivatalnok alkalmazása mellett - kiemelte, hogy „az igazgatási rendszer egészének az értelmiség által való vezetésére kell törekedni.”, a saját szakterületéhez tökéletesen értő hivatalno­kokat kell alkalmazni „ügyetlen iparosok” helyett.40 Polgármesteri működését részletesen - a jelen pillanatban ren­delkezésünkre álló források alapján - nem ismerjük, nem tudjuk pon­tosan, meddig maradt hivatalában, valószínűleg 1860 végéig. 1 Városvezetése alatt a kanizsaiak régóta óhajtott vágya teljesült, el­kezdődtek a Buda-Kanizsa-Pragerhof vasútvonal építési munkálatai. Kortársai a polgármester személyes érdemének tartották, hogy sike­rült a főállomást a városhoz közel létesíttetni, mivel azt eredetileg a szomszédos Horváth-Szent Miklós mellé akarták helyezni. Bátorfi La­jos újságíró, helytörténész megfogalmazása szerint: „Szívós munkás­sága s higgadt tapintatosságával” Nagykanizsa város „haladási alapját tagadhatatlanul” ő tette le.42 Az 1860-as évek elején a Glavina Lajos által elnökölt kanizsai tör­vényszék tagjainak sorában találjuk ismét „ülnök”-ként. A megyei alkotmányos bizottmány által megbízva, „bizonytalan időre és napi­díj mellett választván” vállalta el a feladatot társaival együtt. Az ural­kodó az országgyűlés 1861. augusztusi (augusztus 22.) feloszlatása után 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom