Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Kelemen Elemér: Wlassics Gyula minisztersége és a magyar népoktatás
A tantervi revízió burkolt megnyilvánulása ezekben az években - Wlassics oktatáspolitikai felfogásából következó'en is - a polgári nemzetállam megerősödő, új ideológiájának jegyében és a fokozódó állami jelenlét nyomán is a hagyományos valláserkölcsi nevelés mellett a nemzeti érzés ápolásának, az állampolgári és a hazafias nevelésnek a nemzetfogalom és a nemzeti műveltség új értelmezésén alapuló, mind nyomatékosabb követelése. „Sarkcsillagom... mindig az a lélekemelő gondolat, hogy az állami és nemzeti egységünk előfeltételét a kulturális intézményekben, a hazafias érzésben, a közös törekvésekben és eszményekben ösz- szeforrott magyar nemzeti kultúra képezi."1' Ez a törekvés persze természetesnek tekinthető' az önálló állami keretek között kibontakozó nemzeti felemelkedés nagy történelmi időszakában. Fel kell azonban figyelnünk a jelenség mind markánsabban kirajzolódó árnyoldalaira is: a társadalmi és a nemzeti szempontú értékkülönbségek és a nyomukban járó szegregációs szándékok feleró'södésére, azokra a hege- monisztikus törekvésekre, amelyek az „alsóbb néprétegek” és az országban éló' nemzetiségek vagy egyes felekezetek alábecsülésében s az ellenük irányuló diszkriminációs szándékokban és intézkedésekben nyilvánultak meg, - az oktatás területén is. Ebben a felfogásban gyökerezett a korszak oktatáspolitikájának az az erőteljes törekvése, hogy a népoktatást „mint a nemzeti politika leghatékonyabb eszközét”4 a nemzetiségek beolvasztásának, asszimilációjának céljára használják fel. „Erőszakos intézkedések helyett - fejtegette a kultuszminisztérium vezető munkatársa, a népoktatásért felelős Halász Ferenc — a magyar kultúrának a tartalmával, bájával és varázsával kell a hódító munkát elvégezni."1' Wlassics szerint „itt ezen a földön nekünk kötelességünk és hivatásunk a magyar kultúra fajsúlyát emelni, mert a vezető és elsőrendű kultúrának itt ezen a földön magyarnak kell lennieA nemzetiségi oktatásügy fejlesztésének szükségességét, illetve felkarolását hangoztató etatista törekvések kétségtelenül pozitív eredménye volt az ország perifériáin, a civilizáció más dimenziói között élő nemzetiségi tömegek műveltségének, életviszonyainak javítása, szocializációjuk, társadalmi mobilizációjuk elősegítése. A Wlas- sicsot követő kultuszminiszterek, kiváltképpen Apponyi Albert népoktatási intézkedései nyomán kialakult, kinyilvánítottan is magyarosító szándékú — korántsem békés, erőszakmentes - gyakorlatban 85
