Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Mezey Barna: Wlassics Gyula, a büntetőjog és a bűnvádi perjog professzora

Károly. Neki jogászként már nem az úttörés és alapozás, hanem a pol­gári jogrend kialakításának utolsó stációinak vezénylése jutott. A fi­nom, cizellált jogi mestermű befejezése, az egyházpolitikai törvényho­zás, a büntető peres kodifikáció területén. A liberális jogi konstrukció kiteljesítése. Ebben a munkában Wlassics megingathatatlanul liberá­lis. „A szabadelvű irány a legtermékenyebb erő, amely a legközelebb reánk váró nagy állami szervezési munkálatban, a közigazgatási re­formokban megteremti az erős magyar nemzeti államot; megteremti a hatalmas magyar központi kormányt, egyúttal biztosítja a legélet­képesebb önkormányzati jogokat és a közszabadságnak minden jo­gát. Csak ez a szabadelvű irány az, amelynek követése mellett elérjük, hogy a fajokra, felekezetekre és osztályokra széttagolt társadalom he­lyébe az elveiben és törekvéseiben egybeolvadt magyar állampolgári társadalom lép.”13 Az oktatás évei Az egyetemi almanachok tanúsága szerint Wlassics vezető kari vagy egyetemi tisztséget nem töltött be.14 A karon megszakítással el­töltött alig nyolc esztendő alatt nem integrálódott a kari adminisztrá­cióba. Wlassics nem volt egyetemi ember. A közéletben (különösen minisztersége után, másodig tanársága idején) nem az egyetem által vett részt. Praxisbéli, közigazgatási, po­litikai kapcsolatai nem enyésztek el egyetemi tanári kinevezésével, sőt föléledésüknek lehetünk tanúi. Aktív tevékenységet fejtett ki a jogászgyűlés körül (1891-ben az igazoló választmány tagja), dolgozott a nemzetközi büntető egyesület magyarországi igazgató választmá­nyában, tagja volt a börtönügyi bizottságnak. 1892-től a szabadelvű párt országgyűlési képviselője lett'1. A Zala megyebéli Csáktornyái kerület országgyűlési képviselőjeként kemény harcot vívott a parla­mentben az egyházpolitikai reformok körül zajló ütközetekben. A pol­gári házasság és a vallásszabadság kérdésében tartott beszédei meg­alapozták tekintélyét. Wlasssicsot hamar elcsábította a politika: 1895 január 15-én mi­niszterré nevezték ki s tanszékét Fayer Lászlóra hagyta örökül. Mi­62

Next

/
Oldalképek
Tartalom