Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Mezey Barna: Wlassics Gyula, a büntetőjog és a bűnvádi perjog professzora
Mezey Barna: Wlassics Gyula, a büntetőjog és a bűnvádi perjog professzora Az egyetemi tanári cím 1 890-ben Szilágyi Dezső, az alkotmányi és közigazgatási politika tanára elfogadta a felkérést és az igazságügyminiszteri bársonyszéket. A felszabaduló státusz azonban nem volt feltétel nélkül felhasználható, hiszen amikor 1874-ben Szilágyit kinevezték a politika második tanárává, nem határoztak második tanszék felállításától. Szilágyi annak idején egyáltalán nem pályázott, a karnak alkalmasságáról nem állt módjában meggyőződni, nem mérlegelhette, nem rangsorolhatta pályázatát. A kar felterjesztése nélkül nevezték ki a miniszteri tanácsosi cím és rang megtartásával. A minisztérium egyszerűen felvett a költségvetésbe egy új tanári állást. A Kar a státusz megüresedésekor ezért úgy határozott, hogy közbenjárásra kéri fel Csáky Albin gróf kultuszminisztert, királyi jóváhagyás megszerzése végett. A fakultás azt kérelmezte, hogy a rendelkezésre álló tanári státuszra alapítandó büntetőjogi tanszék létrehozását engedélyezze az uralkodó. Miután a legfelsőbb hozzájárulást a Kar elnyerte, kiírták az új büntetőjogi tanszékre a pályázatot. A hirdetményre hárman jelentkeztek: Fayer László a kar rendkívüli tanára, Kautz Gusztáv, a győri jogakadémia tanára és Wlassics Gyula, budapesti királyi főügyész-helyettes. A kar a felterjesztésben némi meglepetésre első helyre Wlassics Gyulát rangsorolta, Kautz és Fayer előtt. A Kar döntése azért is figyelemre méltó, mert eltekintett attól a feltételtől, mely a rendes tanári kinevezést magántanári képesítéshez kötötte. A fakultás megelégedett sokszor bizonyított előadói képességének konstatálásával valamint elméleti és gyakorlati felkészültségének elismerésével.'’ A Wlassics Gyula kinevezéséről szóló királyi elhatározás 1890 október 19-én kelt.4 Ezzel Wlassics Gyula a büntetőjog és a bűnvádi perjog tanára lett. 60
